Független parlament?

Azt előre szögezzük le, egy évvel a parlamenti választások előtt kizárt, hogy bármelyik párt belemenne a választási rendszer módosításába, illetve hogy a Smer ellenzéki javaslatra változtatná meg. A javaslat tehát az elvérző javaslatok sorát fogja gyarapítani. Ezzel együtt is érdemes átgondolnunk azonban, mivel járna a jelenlegi, arányos képviseleti rendszer „egyszerű” átalakítása.  Igor Matovič pártja azt szeretné lehetővé tenni, hogy független képviselők is bejuthassanak a parlamentbe. Ők már jelenleg is ezt a gyakorlatot folytatják, olyan antipártként határozva meg magukat, amely a pártlétre csak szükséges rosszként tekint, és nem is mutatja annak tipikus jegyeit, csak a törvény által előírt minimumot. Elképzelésük tovább liberalizálná a náluk már most létező képviselő-állítási gyakorlatot. Azaz, ha elfogadnák a javaslatukat, a függetleneknek formálisan sem kellene egy párthoz csatlakozniuk. A pártlisták mellett lenne egy függetleneket tömörítő lista is, az kerülhetne rá, aki legalább 10 000 támogató aláírást szerez. A technikai megvalósítás részleteiben most ne vesszünk el, koncentráljunk csupán magára az elvre.  A jelenlegi, pártellenes hangulatban még lehet, hogy jól is muzsikálna egy ilyen lista. Ám ami működött az önkormányzati választásokon, az korántsem biztos, hogy az országos politikában is működne. Az egyik kérdés az, mi lenne a választások után. Hogyan állna fel a kormány? Mi történne, ha – elméletileg – a független lista több szavazatot kapna, mint a legerősebb párt? Kit bízna meg az államfő kormányalakítással?  Egy ilyen helyzetben az sem lenne mellékes, hogyan működne a parlament. Hiszen 76 ember konszenzusát sokkal nehezebb megteremteni, mint 76 párttag képviselőét. Sarkítva: egy ilyen matoviči „néptanács” akár az állam működését is veszélyeztethetné.  Régebben az emberek azért alapítottak pártot valamilyen ideológia jegyében, hogy általa részesülhessenek a politikai hatalomból. Azt, hogy ez ma is így van – remélem –, már csak a legnaivabbak gondolják. Azt, hogy melyik párt mögött ki áll, ma sem tudjuk mindegyikről teljes bizonyossággal. Magánszemélyeknél ennek kiszűrése is sokkal nehezebb lenne, megkönnyítve a szervezett bűnözői csoportok vagy idegen titkosszolgálatok dolgát.  Parlamenti képviselőként részt venni az ország sorsának alakításában sokak számára vonzó alternatíva lehet. Érthető, hogy sokan azért állnak el ettől, mert nem akarnak évekig fingszagú párt-alapszervezeti helyiségekben kepeszteni, provinciális problémákról tanácskozva, míg „listázhatóvá” válnak pártjuk számára. A rossz hír viszont az, hogy minden kedves, naiv, anarchista törekvés ellenére egyelőre jobbat nem tudunk. Igen, ott van Matovič modellje. Legitim törekvés, ám helyességéről egyelőre csak a választók 8,55 százalékát sikerült meggyőzni, a parlamentben pedig megfigyelhetjük a rendszer gyakorlati működését is. Ezek után valószínűtlen, hogy tömegek követelnék a bevezetését.