<p>A francia elnökválasztás első fordulója inkább hasonlított totótippelésre, mint választásra, hiszen a felmérések szerint a szavazók majd 40 százaléka az utolsó pillanatokig bizonytalan volt abban, hogy kire adja voksát. </p>
Francia választási totó után igazi szavazás
Mindenesetre a tippelés jól végződött, mert ekkora bizonytalanság mellett simán előfordulhatott volna, hogy a populista szélsőjobb és szélsőbal jelöltje kerül a második fordulóba – Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon. Ez pedig a mai Európa végét jelentette volna. Mivel Emmanuel Macron nyerte az első fordulót, a következmények enyhébbek: „csak” annak a Franciaországnak lesz vége, amelyet Charles de Gaulle elnök hozott létre 1958-ban.Az ötödik köztársaság létrejötte óta az elnökválasztás mindig a republikánus és a szocialista jelölt csatájáról szólt, most egészen más a helyzet. Macron és Le Pen összecsapása azt jelenti, hogy a szavazók egy új, átformált, de nyitott Franciaország, és egy nemzeti, bezárkózó ország közül választanak. Hacsak nem történik valami váratlan, a centrista Macron nyeri a második fordulót, nagyjából húsz százalékpontos fölénnyel – de a problémák rögtön ezután következnek. Ugyanis több fronton kell majd harcolnia, és egyiken sem veszíthet. Ha nem sikerül megfordítania az eddigi trendet és felráznia a gazdaságot, Franciaország végleg kicsúszik az elitből. Nemrég még nagyjából egyforma volt az egy főre eső francia és német GDP, azonban tavaly Németország már 13 százalékkal megelőzte a gallokat. A franciák minden téren lemaradtak: magasabb a munkanélküliség, kisebb a termelékenység, nagyságrendekkel nagyobb az államadósság és magasabbak a közkiadások. Közgazdászok a francia gazdaság stagnálását és a két ország közti különbséget a lakosság mentalitása közt tátongó szakadék számlájára írják. Mindezen már a mostani elnöknek, François Hollande-nak változtatnia kellett volna, de elbukta a csatákat. Utódjának még nehezebb dolga lesz.A választás első fordulójában a franciák a demokrácia mellett tették le voksukat, de valami mást is megmutatott a szavazás – változást és működőképes demokráciát akarnak. Macron ennek megfelelően gyors és gyökeres változásokat ígér, például a demokratikus intézmények felrázását és működőképessé tételét. Eközben Le Pen Nemzeti Frontjának állandó nyomása alatt lesz, melynek szavazótáborát javarészt szintén a fiatal generációk alkotják. Ezért ha Macron elnökként sikertelen lesz, alighanem idén sikerült utoljára megállítani Marine Le Pent az elnökválasztáson. Egész Európa megnyugvással vette tudomásul, hogy Franciaország továbbra is liberális demokrácia, és ez nagy megkönnyebbülés az Európai Unió számára. De ez még csak egy győztes csata volt, nem pedig a közös európai jövő győzelme – ennek ellenére van ok az örömre.A szerző a Trend hetilap kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.