Folytassa, főnővér!

A jogszabályt a napokban fogadta el a parlament, figyelmen kívül hagyva a nővérek érdekvédelmi szervezeteinek több követelését. A felháborodás érthető. A Smer-kormány a választási ciklus végére volt képes elkészíteni azt a jogszabályt, amelyet már a ciklus elején életbe kellett volna léptetni. Ugyanis már az előző parlament – a Radičová-kormány idején – elfogadta a nővérek minimális juttatását szabályozó törvényt, az akkor még ellenzéki Smer teljes támogatásával. Miután azonban az orvosi kamara kérésére az ügyészség megtámadta a jogszabályt az Alkotmánybíróságon, csak néhány hétig volt hatályban: az Alkotmánybíróság még 2012 tavaszán felfüggesztette érvényességét, majd alkotmányellenesnek nyilvánította azt. A Smer egészségügyi miniszterei tehát három évig semmit sem tettek, majd idén tavasszal néhányszor leültek tárgyalni a nővérekkel, akik az Alkotmánybíróság által megszüntetett jogszabállyal azonos értékű törvényt követeltek.

Ehelyett a kormány kezdetben csak a 39 állami kórházra vonatkozó szabályozást akarta bevezetni, igaz, ez nemcsak a nővérek, hanem minden egészségügyi dolgozó minimális fizetését meghatározta volna – az orvosok kivételével. Hosszú hónapokba telt, több tiltakozóakcióra is szükség volt ahhoz, hogy végül ősszel a nővérek elérték: minden kórházra és egészségügyi intézményre vonatkozik – mintegy 120 intézmény –, de a magánorvosoknál és a szociális intézményekben dolgozó nővérekre még így sem sikerült kiterjeszteni a hatályát. Ahogy nem került bele az sem, hogy a ledolgozott évek arányában emelkedjen a nővérek fizetése, így egy pályakezdő és egy 30 év tapasztalattal rendelkező, azonos végzettségű és beosztású nővér elvileg ugyanannyit fog keresni.

A három és fél évig tartó keserű, nagyrészt eredménytelen alkudozás fényében nem csoda, hogy a nővérek nem hiszik el a miniszternek, hogy nem csökken a fizetésük akkor sem, ha a törvény alacsonyabb összeget szab meg az aktuális fizetésüknél. Ismerik kórházaik pénzügyi helyzetét, tudnak a sokmilliós adósságokról, tudják, ha spórolni kell, akkor a kórház az ő bérükön fog.

Nem ez az első eset, hogy a nővérek magasabb bért követelnek, de az első, amikor a sztrájkhoz hasonló kemény eszközt vetnek be. Eddig közel ezer nővér mondott fel. Az egészségügyi miniszter és az érintett kórházak vezetői mindent megtesznek, hogy ez a szám ne nőjön. Ha nem vonják vissza a felmondásokat, akkor februártól több kórház működése veszélybe kerül.

A nővérek teljes létszámához képest – mintegy 60 ezer, ebből 40 ezren dolgoznak kórházban – nem nagy szám az ezer. Ha azonban azt nézzük, hogy egy kórház munkáját akár 50 nővér távozása is ellehetetlenítheti, akkor érthetőbbé válik az egészségügyi miniszter igyekezete, hogy maradásra bírja a nővéreket. A nővérszervezeteket zsarolással vádoló kijelentéseivel azonban csak olajat önt a tűzre, és a közelgő parlamenti választások miatt nem kizárt, hogy a nővérek akciója ezúttal sikeres lehet, akárcsak az orvosoké volt az előző kormány idején.