Fogytán a kínai lakosság

A Kínával foglalkozó demográfusok ugyan már az elmúlt néhány évben is népességcsökkenésre gyanakodtak, de 2022-ben a hivatalos statisztikai adatok is megerősítették ezt a tényt. Ezek szerint Kína népessége tavaly 850 ezerrel csökkent, ami az országot csak felületesen ismerőknek meglepő lehet. Népességcsökkenésre Kínában utoljára 1961-ben volt példa, amikor az éppen zajló nagy éhínségnek köszönhetően több millió kínai lakos halt éhen.

Kínáról legtöbbünknek az jut eszébe, hogy ez a világ legnépesebb országa, és nem is olyan régen a kínai kommunisták még drákói népességpolitikával próbálták meg a születendő gyerekek számát csökkenteni. A hírhedt kínai egykepolitika az 1970-es végén született meg, amikor kínai tudósok egy csoportja meggyőzte a kínai politikai vezetést arról, hogy komolyabb beavatkozás nélkül a kínai népesség növekedése hosszabb távon tarthatatlanná válik, és veszélyezteti az éppen induló gazdasági reformok eredményeit is. Az egykepolitika reálisan azt jelentette, hogy a kínai családok döntő többségének számára több évtizedig csak egy gyerek volt megengedett. A kínai állam a közjó érdekében minden eszközt bevetett az egykepolitika betartására, aminek következtében vélhetően több száz millióval kevesebb gyerek született az országban. Az annyira félt népességrobbanást így sikerült elkerülni, de a 21. században egyre jobban a felszínre kerültek az egykepolitika árnyoldalai is.

Amivel a kínai kommunisták nem számoltak, az az, hogy a gazdasági fejlődés szintje és a népszaporulat között szoros viszony van. Minden társadalomban megfigyelhető, hogy a gazdasági fejlettség egy szintjének elérése után a született gyerekek száma jelentősen csökken, és a családok egyre kisebbek lesznek. Kínában ezt a folyamatot az egykepolitika még jobban felgyorsította, és így a 21. század elejére a megszületett gyerekek száma rendkívül gyorsan csökkent. A kínai politikai vezetés erre az egykepolitika felhígításával reagált, de ekkorra már késő volt. A kínai családok nagy része már egy gyerekkel is megelégedett.

Ennek a folyamatnak az erősödését figyelhettük meg 2022-ben is, amikor Kínában csak 9,56 millió gyerek született, ami utoljára 1950-ben fordult elő. Ebben nagy szerepe van annak, hogy ma Kínában a gyereknevelés nagyon drága, és ezen a kínai kormány erőfeszítései sem tudnak érdemben változtatni. Nagy valószínűséggel ez a jövőben is így marad, ezért Kína népességcsökkenése az elkövetkező években és évtizedekben is folytatódni fog. A hosszú távú prognózisokat ugyan óvatosan kell kezelni, de az ENSZ demográfusai szerint Kína 2050-ig több mint 100 millió lakost veszít majd el.

Egy kevésbé népes, de annál inkább idősödő Kínának komoly gazdasági következményei lesznek. Az egyre csökkenő fiatal lakossággal nehéz lesz fenntartani a dinamikus gazdasági növekedést, és a munkaerőpiacon is egyre nagyobb munkaerőhiánnyal kell majd a vállalatoknak szembenézniük. Az egyre idősödő lakosság viszont jelentősen megnöveli az állami nyugdíjrendszerre és egészségügyi rendszerre nehezedő pénzügyi nyomást, és az idősebb generáció támogatása komoly fejtörést okoz majd a több generáción keresztül egygyermekes családoknak is. Ennek köszönhetően Kína a jövőben már kevésbé fog tudni a világgazdaság dinamikus motorjaként működni, és ma egyre többen megkérdőjelezik azt is, hogy át tudja-e venni Kína az USA-tól a világ legnagyobb gazdasága címét. Ezt az elkövetkező években világosabban fogjuk látni, de ahhoz már most is kezdhetünk hozzászokni, hogy a világ legnépesebb országának címét nemsokára India viseli.