Vélemény

Fogadjunk?

Mindenki életében eljön a pillanat, amikor válaszúthoz, útelágazáshoz ér: sorsfordító döntés meghozatalára készül. A döntésben rendre szerepet játszik az anyagi helyzet, motiváltság. Ha valakit felvet a pénz, általában függetlennek gondoljuk, hiszen a sok pénz szabadságot jelent – legalábbis így tartja a közvélekedés.
Sánta Szilárd

2018. június 12. 16:40

Amikor elég kilátástalan a helyzetünk, elmerengünk azon, hogy most bizony jó lenne, ha ránk mosolyogna a szerencse. Vagy ha nagyon megkívánunk valamit: például elsuhan mellettünk egy új verda, vagy meglátunk egy örökpanorámás, erkélyes villát, vagy a barátunk egzotikus nyaralásáról feltöltött képalbumot lapozgatjuk. Kevesek szeme előtt lebeg ilyenkor a keményebb munka és a hosszú távú megtakarítás víziója, a vágyak kielégítését azonnal akarjuk.

Sokan ilyen vágyaktól vezérelve mennek a lottózóba, mások minden héten, módszeresen, évek óta ostromolják Fortunát.

Faludi Ferenc, jeles költőnk híres sora: „Fortuna szekerén okosan ülj” nemcsak verstani szempontból érdekes, hanem érdemes meghallgatni az üzenetét a forgandó szerencse természetéről, mely „Hol édes jó anyád, hol mostohád”. Sorsunkat a szerencsére bízni kockázatos dolog lehet, hiszen a szerencse vak, nem érdem alapján jutalmaz.

Az Itáliából elterjedt szerencsejáték célja, hogy növelje az állami bevételt. A lottóláz szépen hatalmába kerítette az országokat. Magyarországon például nemcsak az állami bevételek növelése volt a cél az 1957-es bevezetéssel, hanem az 1956-os forradalom utáni hangulat javítása az országban. Az első nyertesre hat hetet kellett várni, elsőként özvegy Ring Sándorné örülhetett. Az özvegy a „családi számokban” bízott, saját és négy gyereke életkorát játszotta meg.

A társadalom józanabb (?) fele enyhe megvetéssel tekint a „bolondok adóját” hetente befizetőkre.

Ők azok, akik a matematikának hisznek, pontosan tudják, hogy a telitalálatos szelvény a csoda kategóriájába tartozik, ők azok, akik azt is kiszámították, hogy az egymást követő számoknak is ugyanolyan esélyük van, mint a szerencseszámoknak vagy a családi számoknak. A csodavárók azonban ilyenkor azzal érvelnek, hogy ha másnak sikerült, akkor nekik is sikerülhet.

A lottózás mellett a másik vonzó szerencsejáték a sportfogadás. Nagy világversenyek idején megnő a sportfogadási láz – várhatóan így lesz ez az oroszországi vb idején is. Magyarországon régebben a Totó, az 1997-től Tippmixre keresztelt állami játék uralta a piacot; Szlovákiában pedig korábban a Sazkánál, ma a Tiposnál lehet fogadni, s van néhány magánkézben lévő fogadóiroda.

Az 1956-os forradalomhoz kötődik egyébként az egyik legmeredekebb totósztori is. A forradalom napján, október 23-án fizették ki a Totó addigi történetének legnagyobb nyereményét. A rekordnyereményt Radspiller Béla Gyula, a Hungária Vegyiművek dolgozója vette föl. Több, egymásnak ellentmondó verzió is kering a nyertes és a nyeremény sorsáról: a nyertes nyomtalanul eltűnt, munkahelyet váltott, külföldre ment stb. A teljes igazságra valószínűleg már soha nem derül fény. A legmulatságosabb totótörténet címre kétségkívül Kovács Vendel pályázik. Két évvel az ’56-os forradalom előtt a 84 éves Vendel bácsit elküldte a felesége boltba, a férj pedig útközben betért a totózóba. A feledékeny bácsi azonban elfelejtett megvenni pár dolgot, ezért az asszony visszaküldte a boltba. Az idős férj nemcsak a bevásárlást felejtette el, hanem azt is, hogy már járt a totózóban, ezért újra kitöltötte a szelvényt. Így lett Vendel bácsinak két telitalálatos szelvénye.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Épülhetne az első felhőkarcoló

Kéttonnás kőtömb zuhanhatott a jókai fiúra

TRAGÉDIA: Tartálykocsi gázolt halálra egy fiatalt Szentgyörgyön

Szabadulna kritikusaitól a polgármester

VIDEÓ: Nem sokon múlt a tragédia a Szoroskőn

Bajnokok Ligája a tévében

Legfrissebb galériák
Olvasta már?