<p>A párizsi terrortámadással kapcsolatban az egyik legfájóbb dolog számomra talán az, hogy – ha lehet hinni a híreknek – a későbbi elkövetők lekapcsolásának egyik fő akadálya az volt, hogy az egyes tagállamok titkosszolgálatai nem koordinálták megfelelő mértékben a működésüket. </p>
Európa együtt erős
De ez csak egy példa arra, milyen rendkívül instabil állapotban van az EU: az uniót alkotó nemzetállamok már nem rendelkeznek teljes önállósággal, de még(?) nem is zajlott le teljes integrációjuk egy föderális rendszerbe. Ennek eredményeképpen egyes alrendszerek nem működnek megfelelően, és itt nemcsak olyan dolgokra kell gondolni, mint a fent említett titkosszolgálatok, hanem például a gazdaságpolitikára is. Az eurózónához csatlakozott országok, mint például Görögország, feladták saját cselekvési terük egy részét (nem tudnak inflációt gerjeszteni pénznyomással), ami csökkentette reakcióképességüket a 2008-ban kezdődő gazdasági válságra. Eközben azonban az EU gazdaságpolitikája nem annyira integrált, hogy teljes és valós védelmet adott volna a görögnek a válság hatásaival szemben. De említhetném magát az EU politikai döntéshozatali szerveit is, amelyeknek ugyan egyre nagyobb hatása van az európai polgárok életére, az Európai Parlamenten kívül mégsem közvetlenül választottak, működésük gyakran bizánci bonyolultságú, és állandó kötélhúzás zajlik a tagállami kormányok, a bizottság és az európai bíróságok között a hatáskörök birtoklásáért.
Mint minden köztes állapotból, ebből is két irányba lehet kitörni: előre és hátra. Ebben az esetben a hátra a dezintegrációt, a teljes szuverenitású országok visszaállítását jelentené. De pontosan a menekültválság mutatta meg, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket Európa csak koordináltan, összefogva tud kezelni. Vagy gondoljunk csak arra, mennyi esélye lenne az európai országoknak – mondjuk a németek kivételével – a globális gazdasági versenyben az USA-val vagy Kínával szemben. Nem sok. Így a dezintegráció nem igazán járható út, marad a szorosabb integráció. A szorosabb integráció segítene a nagy európai válságok – gazdasági problémák, terrorizmus, menekültek, hogy csak a három legaktuálisabbat említsük – kezelésében. Ha komolyan gondoljuk, hogy Európa a globális porondon is fontos szereplő akar maradni, akkor valóban nincs más választásunk, mint javítani az összefogás minőségét, továbbfejleszteni az intézményrendszert és a döntési mechanizmusokat, és nem utolsósorban közelebb hozni a közös politikai intézményeket a lakossághoz, hogy azok legalább olyan érdekessé váljanak számára, mint a tagállamiak. Tagállami szinten nem tudunk megbirkózni a globális kihívásokkal, akármennyire hívogató is a nemzeti szuverenitás sziréndala. Európa csak együtt lehet erős.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.