EU-szakértők: jogszerű a státustörvény

Az Európai Parlament jogi osztályának szakértői jelentése megállapította, hogy a magyar nemzetiségűek kedvezménytörvénye nem ütközik Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásába.
A jelentést a Társulási Parlamenti Bizottság 16. ülésszakán ismertették, amely kedden fejeződött be az Európai Parlament épületében Brüsszelben. Az ülésszak második napján vitát tartottak a kisebbségek helyzetéről az Európai Unióban és Magyarországon, végül beszámoló hangzott el arról, hogyan készül az Európai Parlament a bővítésre.
A fő napirend ugyan szélesebb alapokon ígérte megvizsgálni a hátrányos helyzetű kisebbségek helyzetét Európában, ám a legtöbb felszólalás mégis a magyar kedvezménytörvényre összpontosított. Az EU által felkért szakértők, parlamenti képviselők általában aggályaikat hangoztatták. A holland Marius Wiersma, a Szlovákiáról szóló európai parlamenti országjelentés készítője gyakorlatilag a szlovák hivatalos véleménnyel azonosuló nézeteket fejtett ki a magyar törvényről és a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről. Egy másik holland képviselő, Oostlander elismerte ugyan, hogy a nemzeti kisebbségi jogokat sehol sem tartják teljesen tiszteletben a térség országaiban, de mégsem vélte jóra vezetőnek, ha emiatt az anyaországok több helyütt többletjogokat adnak külföldön élő honfitársaiknak. Willy Rothley, a vegyes bizottság német alelnöke rámutatott, hogy a magyar törvényt módosítani kell majd Magyarország taggá válása után.
E véleményekkel szemben az Európai Parlament jogi osztályának szakértője alapos elemzésében kimutatta, hogy a magyar kedvezménytörvény teljesen összhangban van a társulási megállapodással, és azt sem lehet kimutatni róla, hogy az EU polgárai hátrányba kerülnének az általa biztosított kedvezményeket élvező határon túli magyarokkal szemben. Rámutatott, hogy a törvénynek az EU szerződéseivel való összeegyeztethetősége egyébként nem merül fel Magyarország felvételéig.
Szájer József, a vegyes bizottság magyar társelnöke azzal érvelt, hogy a magyar törvény egyetlen olyan elemet sem tartalmaz, amit más országok, köztük az EU tagjai már ne iktattak volna hasonló törvényekbe. A közös gondolkodást célszerűbb lenne arra irányítani, mit lehet tenni Európában a kisebbségek védelméért jogi eszközökkel. A magyar kedvezménytörvény olyan vitát indított el, amely most már az Európai Parlamentben is tovább hullámzik.
Rothley alelnök az MTI kérdésére válaszolva azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Dél-Tirol autonóm jogállása Európában a legjobb példa a kisebbségi kérdés kezelésére. Az ő tudtával Nyugat-Európában nincsenek olyan törvények, amelyek a bevándorolt etnikumok - törökök, arabok, indiaiak - kisebbségi jogait védenék. Erre szinte válaszul vetette fel egy zöld párti európai képviselőnő, hogy az EU-ban létre kellene hozni egy roma ügyi ombudsman intézményét.
Ingo Friedrich néppárti képviselő beszédes számokkal érzékeltette, hogy az EU keleti bővítése után valószínűleg új épülettel kell majd bővíteni a brüsszeli Európai Parlamentet és a leendő 21 hivatalos nyelvvel a fordítás és tolmácsolás szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a parlamentet. Ezért 3-4 hídnyelvet fognak kiemelni és a többi nyelven elhangzó felszólalásokat ezek közvetítésével fordítják a többi nyelvre - ami nem tökéletes, de az egyedül lehetséges megoldásnak látszik.