És mi mégis maszkot hordunk

Amikor a légiutas-kísérő több alkalommal is felszólította őket az új kor szabályainak betartására, a középső ujjukat felmutatva adták tudtára: magasról tesznek a maszkviselésre. A viselkedésük fejenként ezer eurójukba került, és még büntetőeljárást is indítottak ellenük.

A minap vonaton utaztam Budapestről vidékre és vissza, ott is tapasztalható volt egyfajta „ellenállás” – sok utas nem viselt maszkot (de végigköhécselték a csaknem kétórás utat). A kalauz ugyan bemondta, hogy kötelező a maszk, de mivel nincs semmilyen lehetőség a szankcionálásra, így sok utas egyszerűen ignorálta. De számos olyan utas is volt, aki ugyan viselte a maszkot, de leginkább nyakdísznek, vagy csak ajaktakarónak használta, az orrát nem takarta vele…

Mintha úgy védekeznénk a nemi betegségek és/vagy a nem kívánt terhesség ellen, hogy használunk ugyan óvszert, de a végét levágjuk (nyakdíszmaszk verzió).

Több helyen politikai kérdést csinálnak a maszkviselésből. Az Amerikai Egyesült Államokban például a jelenlegi elnök hívei előszeretettel demonstrálják, hogy tömegben, rendezvényeken nincs rajtuk. Sokan pedig azért nem veszik fel, mivel szerintük „nem segít”, de a viselésével elsősorban nem saját magunkat védjük, hanem a körülöttünk lévőket óvjuk.

A kötelező maszk jó alkalomnak tűnik számukra, hogy ellenkezzenek: „nekik senki ne parancsoljon”, „nem csinálok magamból bohócot”, „minek hordjak maszkot, ha azzal nem magam védem?”.

És amíg a szabályszegőket nem fogják komolyan szankcionálni, addig ez így is marad. Korábban, ha Ázsiában jártunk, vagy ázsiai turistákkal találkoztunk, itt nekünk, európaiaknak fura volt, hogy ők már természetesnek veszik a maszkhasználatot a tömegközlekedési eszközökön, a zárt térben, de sokan még az utcán is viselték. Ott ez egyfajta gesztus is: én vigyázok rád, te vigyázol rám. Ha sokan tesznek így, akkor bármilyen járvány idején jelentősen csökkenthető a fertőzöttek száma, ahogy ez a koronavírus-járvány idején is bebizonyosodott, hiszen a legtöbb ázsiai országban a lakosság számához viszonyítva arányaiban sokkal kevesebb volt a fertőzött, mint például az Amerikai Egyesült Államokban vagy Brazíliában. Annak is jócskán szerepe van ebben, hogy mindkét állam elnöke sokáig tagadta a vírus veszélyességét és a maszkviselést is ellenezte.

Bár a határok újranyitása után a szlovákiai esetszámok is emelkedtek, a védekezés itt példaértékű volt az első hullám idején – szakemberek szerint ez annak is köszönhető, hogy Szlovákia az elsők között tette kötelezővé a maszkhasználatot. A politikai és közéleti elit pedig kizárólag maszkban jelent meg a nyilvánosság előtt, ezzel is demonstrálva, hogy nem ciki viselni. Ha jön a második hullám, akkor a kötelező és helyes maszkviselés lehet a kulcsa a hatékony védekezésnek. Lehet ellene tiltakozni, de el kell fogadni, a maszk még sokáig életünk része lesz. És lehet, hogy ezzel sok ember életét mentjük meg: hiszen én vigyázok rád, te vigyázol rám…