<p>Kizárólag szlovákiai magyar vidékekre és választókra építve már 201 0 óta nem lehet átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. E trend megváltoztatása csak egyedi, kiterjedt és rugalmas koncepcióval érhető el, amit sajnos sem az MKP, sem a Híd nem ismert még fel. Hogyan lett elrontva a 2016-os választási kampány (is), és melyek lehetnek a kitörési pontok?</p>
Elveszett magyarok, elveszett szavazatokkal
A dél-szlovákiai járások az utóbbi 14 évben folyamatosan csökkenő, kevés kivétellel az országos átlag alatti részvételi aránnyal végeztek a parlamenti választásokon. Egyedi esetként említhető a 2006-os és a 2010es szavazás, amikor – önmagukhoz képest – az átlagnál nagyobb tömeg mozdult meg Dunaszerdahelytől Tőketerebesig. Ezzel együtt azonban a közép- és kelet-szlovákiai régiók rendszeresen elmaradtak a nyugat-szlovákiai és az országos viszonyoktól. A nagyobb aktivitást mutató Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Komáromi, a Lévai és az Érsekújvári járásban csak 2012-től tapasztalható látványos csökkenés. Mindezt többféle tényező együttes hatása eredményezte: a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet tartós megosztottsága 2010 után, általános csalódottság a Radičová-kormányban, a 2006–2010 közötti Fico-kormány okozta negatív közhangulat stb. Hozzájárult az is, hogy a magyar vidékeken csak a magyar pártok kampányolnak. Ez egyszerre jelent hatalmas előnyt és terhet is a Híd és az MKP számára. A választók ugyanis rendre csak e két párt üzeneteivel és jelöltjeivel találkoznak, azok szokásossága könnyen érdektelenséget eredményezhet választásról választásra.
Ám ennél sokkal lényegesebb, hogy a pártjaink kevés időt szánnak egy-egy jelölt felépítésére a szlovákiai magyar közgondolkodásban. Holott Andrej Kiska államfő sikere alapján tudható: aki a közéletben képzeli el a jövőjét, annak időt is kell szánnia a politikai profiljának megismertetésére, a társadalmi beágyazottság kialakítására. Ugyanis hiába kerülnek fel négyévente új nevek a 150 fős választási listára, ha többségük országosan vagy regionálisan ismeretlen a választók előtt. Ráadásul kevesen hajlandók áldozni az ismertségre, így csak minimális mennyiségű szavazatot szerezhetnek.
Ellenpéldaként hozható fel Menyhárt József (MKP) kiváló szereplése, aki egyedi kampánnyal (összehasonlítva több, az MKP belső struktúráit kijárt politikussal) a harmadik legtöbb preferenciaszavazatot érte el a párton belül. Vagy itt vannak a Fiatal Függetlenek, akik négyen összesen 18 231 szavazatot szereztek, szintén minimális ismertséggel és politikai tapasztalattal (Orosz Örs a kivétel), szintúgy az egyedi üzenetekre és stílusra építve.
A Hídnál Peter Kresák alkotmányjogász hozta össze a parlamenti széket érő voksokat, de Vavrek István (Purt) teljesítménye is figyelemre méltó a gömöri cigányság támogatásával. Követve napjaink trendjeit, a pártjaink is egyre nagyobb figyelmet szenteltek a közösségi médiának (Facebook) az elmúlt választási kampányok során. Azonban a hatékonyság terén van még hova fejlődnie a Hídnak és az MKP-nak is. Az SaS, az OľaNO–Nova, Marian Kotleba és Boris Kollár nagyban köszönhetik az elért eredményeiket (a Fico-kormányból kiábrándult 400 ezer szavazón túl) a tartalmas Facebook-jelenlétnek, a könnyen terjeszthető és egyszerű üzeneteknek. E felületet ugyanis egyre többen (főleg a mostani és a jövőbeli első választók, illetve a 25–35 év közöttiek is) használják elsődleges információs platformként, ha a napi politikáról akarnak tájékozódni.
Az MKP (11 ezer lájk) és a Híd (7000 lájk) hivatalos oldalai ilyen szempontból a szlovákiai pártok „népszerűségi listájának” a végén állnak, elsősorban az egysíkú és modoros tartalom miatt. Ezzel szemben az SaS 116 ezer lájkot tudhat a magáénak, és jól állnak Kotlebáék (72 ezer lájk), Kollárék (54 ezer lájk) is, nem is beszélve az aktivitásról. Ugyanakkor akadt pár hidas és MKP-s jelölt, akik kiválóan ráéreztek a Facebook által nyújtott új lehetőségekre, és próbálták azokat maximálisan kihasználni.
Amíg 5–10 évvel ezelőtt a gulyásozás és a zenész-táncos műsorok, valamint a csakis a szamárlétrát végigjárt jelöltek jelentették a szlovákiai magyar választási kampányok lényegét, 2016-ra ez már egyértelműen kevésnek bizonyult. A dél-szlovákiai magyar lakosság csökkenő szavazási kedvét az egyedi, stílusos és közvetlen, a hagyományos rendezvényekre és a modern közösségi médiára is erősen építő kampánnyal lehetne megfordítani. Ugyanis a szlovákiai magyar választó elvárja, hogy a Híd és az MKP meggyőzze őt egy minden téren aktuális, tartalmas és igényes kampánnyal. Ellenkező esetben egyszerűen otthon marad.
A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.