Egy korszak lezárul…

A kormányválság idején „űzött vadként” emlegettem őt a „hiénák” között, hisz próbált rendet teremteni a nagy káoszban, és – a szakértői kormány kinevezésével – úgy néz ki, hogy sikerült is neki. A legnagyobb kisebbséghez fűződő legnagyobb tette talán az volt, hogy Ódor Lajost a kormány élére állította. S minden bizonnyal három hónap múlva szétesik mindaz, amiben reménykedtünk, hogy jó lehet.

Kicsit ez olyan, mint amikor felnövünk, és kirepülnek a gyerekek a családi fészekből, csak most az „anyuka” fog elmenni a „fogadott fiókáitól”. Jogosan érezhetjük ezt, hisz az elnök asszony próbált objektíven hozzáállni a magyarsághoz Szlovákiában. Egy jól működő kormánnyal még lehet, hogy „betű is lett volna belőlünk”, azonban így ez a remény szertefoszlik. Bár a Szövetség állásfoglalásában az áll, hogy a jövő évi elnökválasztáson indít saját jelöltet, de mindannyian tudjuk, hogy igencsak minimális esély van egy magyar elnök megválasztására. Ha nincs Čaputová és nincs kormányválság, akkor magyar kormányfő se lenne.

A döntése okai között Čaputová azt említette, hogy a családjára is tekintettel kellett lennie. Hangsúlyozta, személyes okok miatt határozott így. Teljesen érthető amúgy, hiszen elég komoly teher nehezedett rá az utóbbi időben, s minden bizonnyal ez lelkileg is megviselte őt, ami kihatott a családi életére. Lehet, hogy egy Ódor-kormánnyal vagy egy hasonlóval aránylag elviselhető négy év elé nézne, azonban a statisztikai felmérések nem azt mutatják, hogy ilyen típusú kormányalakítás várható. A számok alapján az új kabinet élén Ficóék lesznek, Pellegrini pedig kijelentette, hogy ha a Smer a Republikával próbálkozik, akkor a Hlas nem fog csatlakozni hozzájuk. Viszont ott van az a „kisördög”, hogy ha a Smer nem fog együttműködni a Republikával, akkor a Hlas és a Smer partnerkedhetnek, és akkor Pellegrini ismét lehet Fico jobbkeze. Érthető, hogy Čaputová nem vállal magára ekkora terhet.

Hasonlít ez a tanári szakmára. A tanárnő kapott egy „rossz osztályt”, amelyik végül az érettségin teljesen elbukott. A statisztika kedvéért hozott néhány diákot másik iskolából, hogy meglegyen az „átlagos” színvonal, ám a nehéz és fáradalmas küzdelmek, amik az évek alatt nemcsak a tanulókat, hanem a tanárnőt is megviselték, a kiégés szélére száműzték őt. Nem maradt hát más út, mintsem „felmondani”, vagy hát a szerződés lejártával továbbállni és máshol szerencsét próbálni.

Mindig azt mondják, hogy az emberekkel a legnehezebb dolgozni, s ez így is van. Tapasztalatból is tudom, és mások szenvedésén is láttam, hogy nem egyszerű a tűzvonalban helytállni. Mi is mondjuk néha azt ismerősöknek és rokonoknak, hogy épp itt volt az ideje eljönnöd a munkahelyedről, mert már kezdtél teljesen kikészülni. Hát valahol talán ezzel a gondolatmenettel tudja magát nyugtatni a szlovákiai magyarság „osztályközössége”, hogy Čaputová „tanárnő” az egészsége és a családja érdekében elmegy. A bizonyítványokat más fogja kiosztani a választás után…