Egy évvel később…

Eltelt egy év. Méghozzá nagyon gyorsan. Sokan ismét az utcákra vonultak, hogy ott emlékezzenek meg Ján Kuciakról és menyasszonyáról. Egy év nem nagy idő, mégis nagyon sok minden történt.

A nyomozás még nem zárult le, de sikerült kideríteni, kik tervelték ki és hajtották végre Ján Kuciak meggyilkolását, és ki bérelte fel őket. A szálak pedig Marián Kočnerhez vezetnek, ő lehetett a megrendelő. Egy éve ilyenkor még síelni és bálozni járt az „előkelőségekkel”, most rács mögött van, egyelőre más ügy miatt. Az idei báli szezon nem volt annyira szórakoztató számára.

De nézzük a kettős gyilkosság politikai következményeit. Az addigi háromszoros miniszterelnök, a szlovák politika legerősebb embere ma már csak egyszerű parlamenti képviselő. A sokkal visszafogottabb Peter Pellegrini lett a miniszterelnök.

Nincs már a posztján „minden idők legjobb szlovák belügyminisztere” (idézet Ficótól), Robert Kaliňák, és Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány sem. Menniük kellett.

A véletlen úgy hozta, hogy épp a kettős gyilkosság évfordulója táján Fico célba vette az Alkotmánybíróságot, egyenesen a testület elnöki posztját. És belefutott egy újabb kudarcba. Ha ránézünk, már korántsem azt a magabiztos, határozott politikust látjuk, mint pár éve, sőt…

Ráadásul jött a hír Olaszországból, hogy személyesen ismerhette Antonino Vadalát, 2012-ben állítólag telefonált vele, barátinak is nevezhető hangnemben beszéltek. Persze mindenkinek Mária Trošková személyi tanácsadó jutott újra az eszébe, és Jasaň, aki ott dolgozott Ficónál a kormányhivatalban, és mindketten kapcsolatban álltak Vadalával. Ja, persze, és Bašternákot, Fico főbérlőjét se felejtsük, elítélték, öt évet kapot áfacsalásért. 

Mindeközben az ellenzéki pártok támogatottsága nem nőtt jelentősen, holott lépten-nyomon azzal vádolták őket, hogy politikai tőkét kovácsolnak a kettős gyilkosságból. A Smer kissé gyengült, és mintha radikalizálódna. Az elnökválasztáson Maroš Šefčovič uniós biztost indítja, másrészt a pártban egyre hangosabb a radikális balos Ľuboš Blaha, az ő elvtársi-oroszbarát világlátásával. A kormánykoalíció az SNS és a Smer egy részének ellenállása miatt nem tudja jóváhagyni Szlovákia biztonságpolitikai stratégiáját, és a balos erők miatt nem tud egységes álláspontot kialakítani Venezuela kérdésében sem. Egyszóval, ami biztosan megváltozott az elmúlt egy évben, az Szlovákia eddigi egyértelmű nyugati orientációja. Próbálják kelet felé lökdösni. Az államfőjelöltek közül ennek az irányvonalnak a megtestesítője Štefan Harabin.

Andrej Kiska lassan távozó államfő végleg a belpolitikai harc résztvevőjévé vált, már nem független közjogi méltóság – és amint kiköltözik az elnöki palotából, kiderül, hogyan állja a sarat az ilyen csatákban.

Mindenesetre a politikai mindenhatóságnak és hatalmaskodásnak mintha egy kicsit visszavonulót kellett volna fújnia az elmúlt egy évben – persze a tüntető gazdák mesélhetnének ennek ellenkezőjéről is. Viszont az új politikai erők, amelyek átvehetnék a hatalmat és észszerűen kormányoznának – még nem elég erősek. Igen, van még bő egy év a választásokig. De az is nagyon gyorsan el fog szaladni.

A szerző a TASR-hírügynökség munkatársa