Nem csak az Ukrajna ellen indított háború foglalkoztatja a világ vezetőit.
Egy „átlagos” hét
Egyre inkább látszik, hogy a megszokott vagy éppen az orosz agresszió miatt kiújult más hadszíntereken is növekszik a nyomás. Nézzük meg, hogy mi történt a héten, és rögtön kapkodhatjuk a fejünket. Szerda reggel több híradó azzal indított, hogy
Szerda reggel több híradó azzal indított, hogy a svájci légtérben felfüggesztették a repülést. Feltehetőleg az egyik légi irányításért felelős szervnek adódtak informatikai problémái. Hogy ez szándékos kibertámadás vagy szerencsétlen hiba, az sem lesz mindegy a következmények szempontjából. A finn légtérben például már évek óta zavarja az orosz fél a GPS-jeleket, ahogy a fekete-tengeri hajózásban is.
Washingtonban a demokrata oldal forr az úgynevezett „január 6.” vizsgálóbizottság miatt, amelyet arra alakítottak, hogy feltárja az amerikai törvényhozás két házát magába foglaló Capitolium ostromát, és abban Donald Trump szerepét. Egyre több, a volt elnökhöz közeli szereplő is beszámolt személyesen arról, hogy nem tudták meggyőzni őt, egyszerűen a saját narratívájának foglya maradt az elnök. Szerinte csaltak a választáson, míg lassan úgy tűnik, hogy az igazságügyminiszterétől a sógoráig mindenki az ellenkezőjét állította. Egy dolog biztos, hogy a vizsgálat igazából csak tovább polarizálja a demokrata-republikánus oldalakat.
Eközben Londonban Boris Johnson kormánya bedobta azt a törvényjavaslatot, amely teljesen egyoldalúan módosítaná az északír kereskedelemre vonatkozó megállapodást az EU-val. Azt az egyezséget, amelyet maga Johnson kötött meg. A G20-ban a britek teljesítenek a legrosszabbul a gazdasági mérőszámokban – az oroszok után, tehát érthető, hogy kell a politikai show, viszont mégis durva.
Hogy érezzük a finomságát az üzemanyagkrízisnek: dél-koreai szállítók a megemelkedett dízelár miatt tüntetésbe kezdtek, ezer kamionos álldogál a Hyundai előtt, amely tüntetés alapvetően a félvezetők szállítását megbénította Ulsan városában. Eddig nem ismertük ezt a helyet, most kiderül, hogy a globális láncok számára ez mit jelent. És még hány ilyen lesz!
Azt pedig már csak halkan tegyük hozzá, hogy 1974 óta a legrosszabb inflációs adatok érkeztek meg Németországból a statisztikai hivataluk szerint, májusban 7,9 százalékot mértek. Nem sokkal vidámabb néhány amerikai adat sem. A bitcoin és a tőzsdék együtt zuhannak.
A hétnek pedig még nincs vége, mert Vlagyimir Putyin a szentpétervári fórumon pénteken felszólal; miközben a volt lengyel védelmi miniszter, Sikorski egy interjúban bemondta, hogy akár nukleáris fegyvereket is lehetne telepíteni Ukrajnába. Persze a Duma szóvivője egyből visszatüzelt, hogy akkor Európának vége.
403 forintos euró, tűz a MOL-finomítóban vagy a magyar gazdasági minisztert kioktató Ryanair-vezér? Ez mind csupán egy átlagos hét? Mondhatjuk, sajnos.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.