Ébresztő, Európa!

 Például a tavalyi párizsi terrortámadások után a média széles körben foglalkozott azzal, hogy a nyugati világban elkövetett terrortámadásoknak csak a töredéke köthető az iszlamistákhoz. Ebből sokszor azt a következtetést vonva le, hogy az iszlamista terror szerepét igencsak túlértékeljük, és az a Nyugatra nézve nem igazán nagy fenyegetés. Általában az Europol és a Global Terrorism Index éves jelentéseiből, adatbázisaiból indultak ki. Valós adatokat használtak, „csak” sokszor rosszul értelmezték őket. Ilyen állításokra gondolok: az Europol adatai szerint a 2007 és 2014 közötti 2287 európai terrortámadásból csak 17 köthető iszlamistákhoz, ez 0,5 százalék. A 2006 és 2014 között nyugati országokban elkövetett merényletek áldozatainak csak kisebbsége halt meg iszlamista terroristák keze által… Ez igaz is, de mind az adatok jellege, mind a vizsgált időszakok megválasztása kétségeket ébreszt. Mert terror esetén az áldozatok száma a döntő. Az egyik oldalon lehet több tucat, vagy akár több száz támadás, amelynek nincs áldozata, vagy csak nagyon kevés, a másik oldalon ott van 2001. szeptember 11 (2996 halott). Az első esetben többnyire „hagyományos” csoportok az elkövetők, mint a jobb- vagy baloldali szélsőségesek vagy az etnikai szeparatisták (az ír IRA, a baszk ETA, a korzikai FLNC). A második csoportban az iszlamisták dominálnak, gyakorlatilag minden, az elmúlt években elkövetett, sok emberéletet követelő nyugati merénylet mögött ők álltak – a kivétel a hírhedt norvég Anders Breivik 2011-es tömegmészárlása (77 halott). Persze, ha 2006-tól vagy 2007-től számolunk 2014-ig, akkor pont kimaradnak a legvéresebb európai merényletek, a 2004-es madridi vonatrobbantások (191 halott), a 2005-ös londoni öngyilkos merényletek (56 halott), meg a 2015-ös franciaországi terrortámadások (csak novemberben 130 halott). És akkor még nem beszéltünk szeptember 11-ről, és azokról a nyugati világon kívüli merényletekről, amelyek nyugatiak ellen irányultak. Például 2002-ben az indonéziai Bali szigetén elkövetett merényleteknek 202 áldozata volt, közülük 38 helyi, a többiek túlnyomórészt nyugati turisták, köztük 88 ausztrál.  Brüsszel után felmerül a kérdés: hány merénylet kell még, hogy bennünk is tudatosuljon az, ami az amerikaiakban szeptember 11. után: háborúban állunk az iszlamista terrorizmussal. Ezt véresen komolyan kellene venni, már csak azért is, mert ha sikerültek volna a meghiúsult merényletek is (az összes 80–90 százaléka), akkor az EU-ban is ezrekben számolnánk a halottakat.