Bush számára már nem fontos bin-Laden

Az USA-t továbbra is foglalkoztatja az Irak elleni fellépés lehetősége, de konzultál szövetségeseivel és barátaival, mielőtt bármilyen lépést tesz Irakkal kapcsolatban. George Bush szerint ez a bizonyos konzultációs folyamat most zajlik. A terrorizmus másik „bástyájával”, Oszama bin-Ladennel kapcsolatban az amerikai elnök kijelentette: már nem sokat törődik azzal, él-e vagy meghalt.

Bush úgy fogalmazott, hogy mélységesen aggasztja őt Irak vezetője, Szaddam Husszein, aki „képes arra, hogy saját népét gyilkolja vegyi fegyverrel, nem engedi be az országba a fegyverzetellenőröket, és nyilvánvalóan van mit rejtegetnie".

Szaddam Husszein „problémát jelent, és foglalkozni fogunk vele" - tette hozzá az amerikai elnök, leszögezve, hogy a fellépés tartalmát illetően „minden lehetőség az asztalon fekszik". Először azonban - folytatta George Bush - az a teendő, hogy „konzultálunk szövetségeseinkkel és barátainkkal, és pontosan ez az, amit most teszünk". Magyarázatként az elnök megjegyezte: Dick Cheney alelnök azért tartózkodik a Közel-Keleten, hogy felhívja a figyelmet a Szaddam Husszein által jelentett veszélyre.

Megfigyelők hetek óta emlegetik azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok következő fő célpontja a terrorizmus elleni nemzetközi harcban az iraki rezsim lehet. Bertie Ahern ír miniszterelnök, aki szerdán - még Bush sajtóértekezlete előtt - találkozott az amerikai elnökkel, azt mondta: Bush biztosította őt arról, hogy nem áll közvetlenül küszöbön az Irak elleni katonai fellépés.

A sajtóértekezleten azonban az amerikai elnök - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, mire készül akár Irak, akár más esetleges célpont ellen - erőteljesen hangsúlyozta, hogy Washington folytatni kívánja a terrorizmus ellen indított harcát. Meglehetősen bőven beszélt arról, hogy a háború eredményességének nem lehet mércéje a veszteségek teljes elkerülése. Ez - megfigyelők szerint - felfogható az afganisztáni Gardez térségében az elmúlt napokban elszenvedett amerikai veszteségekre való reagálásként, de az is elképzelhető, hogy az elnök egy újabb katonai vállalkozás nehézségeire kívánja felkészíteni a közvéleményt.

Az izraeli-palesztin viszonnyal kapcsolatban George Bush azt mondta, hogy „nem segíti a megbékélést" Izrael fellépése a palesztin lakosság ellen. Fehér házi kommentátorok szerint ezekben a napokban, amikor Anthony Zinni nyugalmazott tábornok, Bush megbízottja újrakezdi békéltető egyeztetéseit a Közel-Keleten, az amerikai kormány az elmúlt hetekben tapasztaltnál kiegyensúlyozottabban foglal állást a két fél erőszakos viszályában. Az elmúlt hetekben inkább arra helyezték a hangsúlyt Washingtonban, hogy Jasszer Arafat nem lép fel elég erélyesen a palesztin szélsőségesek ellen. Most azonban már a Fehér Ház értékelése szerint Izrael magatartása túllép a jogos önvédelem keretein, és az izraeli fegyveres erőknek a palesztin lakosság elleni erőszakcselekményei olajat öntenek a tűzre.

Bush elnök reményét hangoztatta, hogy májusi moszkvai látogatása idejére sikerül kidolgozni a támadó nukleáris eszközök számának jelentős csökkentését előíró új amerikai-orosz megállapodást. Bush az ellenőrizhetőséget nevezte a megkötendő megállapodás legfontosabb kérdésének.

Kit érdekel bin-Laden?

A tavaly szeptember 11-i támadások után Bush még arról beszélt, hogy „élve vagy holtan" kézre kell keríteni Oszama bin Ladent, akinek a hálózatát az Egyesült Államok a terrorcselekményekért felelős szervezetnek tekinti. Washington tetemes vérdíjat is kitűzött a fejére.

Az Afganisztán elleni hadműveletek során nem sikerült Oszama bin Laden nyomára bukkanni, annak ellenére, hogy a tálib rezsimet szétzúzták, az al-Kaida hálózatát - legalábbis Afganisztánban - szétzilálták, a terrorista kiképző táborok, parancsnoki bázisok és gyanús barlangok ellen pusztító bomba-, illetve rakétatámadásokat hajtottak végre, majd a helyszíneket szárazföldi erőkkel is átkutatták.

„A terror hatalmasabb, mint egyetlen személy" - mondta Bush, és „partvonalra szorult élősdinek" nevezte Oszama bin Ladent. „Nem tudom, hol lehet. Menekülőben van, ha él még egyáltalán. Őszintén szólva nem sokat foglalkozom vele" - jelentette ki.

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy véget ért volna az afganisztáni terroristaellenes nemzetközi hadművelet. Éppen ellenkezőleg: szerdán jelentették be Ottawában, hogy több száz kanadai katona, amerikai gyalogsági erőkkel együtt megkezdte Kelet-Afganisztánban a Szigony (Harpoon) fedőnevű hadműveletet, annak a feltehetően mintegy száz terroristának a kifüstölésére, aki a 12 napon át tartott Anaconda-hadművelet után is kitartott a hegyek közt. A kanadai-amerikai közös zászlóalj kanadai vezénylet alatt áll. Kanadai katonák a koreai háború óta nem vettek részt ilyen nagyságú szárazföldi katonai akcióban.