BB: Pongó: „Megyek vissza!“

Pongót a Kiszavazó Show végén valósággal megrohanták az emberek. Mindenki autogrammot akart tőle és persze kapott is. Így közel egy órán keresztül vártunk arra, hogy Pigmeust végre kifaggathassuk egy kicsit. Egyáltalán nem tűnt fáradtnak, pedig igencsak mozgalmas időszak áll mögötte.

Azok közül, akik kiestek, mindenki itt várt Téged, kivéve Itit. Vele nem találkoztál?
Nem találkoztam vele, de ha találkozni kell, akkor fogok vele. Ez van. Mert találkozni jó!

Azt írták az újságok, hogy ki akar Téged hívni egy boksz-meccsre.
Bokszolni nem szeretek, de menjünk el fekve nyomni! Arra kihívom őt! Bár most elég gyenge vagyok, de egy olyan 140-150 kiló körül biztosan kinyomok. Bokszolni nem szeretek egyébként.

Pedig ő mindenképpen verekedni, bokszolni szeretne veled.
Én ilyen hülyeségekbe nem megyek bele, nekem benőtt már a fejem. Gyerekkoromban volt egy osztálytársam, akivel folyamatosan minden nap verekedtünk. Egyik nap az ő orra volt eltörve, másnap pedig az enyém. Nincs értelme az ilyen dolgoknak! Kedvelem én az Itit, a legkedvesebb barátom volt benn a Big Brother-ben.

Azt mondta, hogy azért haragszik Rád, mert látott egy Titok Szobában készült felvételt, amin azt mondod, hogy három másodperc alatt kicsinálnád őt.
Ő mondta, hogy vegyük ezt az egész Big Brother-t játéknak és akkor most ő dobja fel a kesztyűt nekem... Benőtt már a fejem lágya! Verekedés meg minden, ez olyan nyolc éves szint gyerekeknél.

Azért volt köztetek feszültség?
Feszültség? Igen! 380 Volt. Én nem bántottam az Itit, ő sem bántott engem. Szerintem nem volt köztünk feszültség, nem lehetett érezni bent vagy csak nagyon jól titkolta. Most ez van. De bokszolni nem szeretek és nem is fogok senkivel. Békés ember vagyok.

Éreztétek benn, hogy milyen szoros a küzdelem Renato és közted?
Renatoval én nagyon jól kijöttem. Tegnap beszélgettünk korrektségről, inkorrektségről és én azt mondom, hogy körülbelül egy szintem voltunk a Renatoval. Jó, ő nem szeret takarítani, meg rendetlen, de ezt én egyébként a szemébe megmondtam. Meg én most nem sok mindent tudok mondani. Amilyen voltam bent, olyan vagyok kint. Én nem fogok változni, mert erre a kis időre nincs értelme. Már lassan negyven éves leszek, minek?

Érezhető volt ez a korkülönbség köztetek?
A munkához, a rendhez, a tisztasághoz való hozzáálláson talán. Olyan gyerekek ők, akiknek a szülő mindent a szájába ad: Edd meg kisfiam, ütyürü-pütyürü stb. Okos fejét megsimogatni... Jó, ez jó dolog. Mondjuk ez a nem teljesen majom-szeretet, hogy mondjam, a következetes nevelés az időhiány miatt valahogy elsiklik. Gyakorlatilag iskolapéldákat látunk bent a Big Brother-ben, hogy hol volt a probléma, hány éves korban szúrtuk el a gyereknek a nevelését, mi volt az alapprobléma, mi miből következik. Ez egy nagyon érdekes dolog. Nulla éves kor és hat éves kor között alakul ki az embernek a személyisége. Na most ha itt megkapja, az ún. pszichológiai értelemben vett defektusokat, akkor az utána való fiatal felnőtt korban, a felnőtt korban, sőt, az egész életében végig fogja kísérni. Ezek a kontrasztok jöttek itt ki, nagyon erősen megvilágítva.

Ki került hozzád a legközelebb?
Én azt mondom, hogy Renato, holott nagyon ellentétesek voltunk. Ő is ugyanúgy megmondta a véleményét, ugyanúgy ahogyan én. Nem foglalkozott senkivel és semmivel. Ő tényleg egy igazi olasz. Egyébként "latin bikának" én neveztem el. Most tényleg nem akarok nagyképűsködni, de a Big Brother-ben a szövegrész kb. 80% az tőlem származik. aki ismer, az ismeri a szövegemet. Jánoskát is én neveztem el Big MacskaJancsinak. Ez maga én vagyok, amit én ott mondtam, meg amit tettem és csináltam.

Jánoska hiányozni fog?
Kaptam egy új Jánoskát. - Kiszól az anyósának - "Donna Gizella! Figyelj ide, elvállalod a Jánoskát, mert tudod a Tündi meg a gyerek allergiás a macskaszőrre? - Donna Gizella válasza: "Jöhet a Jánoska!" Új Jánoskát kaptam és ez a new Big MacskaJancsi lesz. Megoldjuk a dolgokat!

A harmadik, negyedik hét táján lévő megmozdulásaid tervezettek voltak?
A futás, meg a nem alvás? Á, csak beszélgettünk, hogy rendőr koromban 79 órán keresztül nem aludtam és közben dolgoztam is és akkor mondtam, hogy legyen 80 óra. Megpróbáltam magam és sikerült. Ez van. A futás nem tudom hány kilométer volt, mert sokszor nyolc kör volt. Én a nyolcas számrendszerben dolgozom egyébként. Olyan nyolcas számrendszerben, hogy sokszor nyolc az negyvennyolc meg kettő az hatvannyolc. Ez az ún. pincérmatematika. Ha valakit érdekel, akkor nagyon szívesen kioktatom rá.

Nem volt furcsa a bezártság?
Nem! Épp mielőtt kijöttem, azt mondtam, hogy én egyedül is benn maradtam volna három hónapig és akkor Big Brother-rel elsakkoztunk volna vagy valami. Én abszolút hozzá tudok szokni bármilyen helyzethez.

Soha nem volt olyan érzésed, hogy elvonulnál valahova?
Nem! Volt ott benn egy súlyzó, azon 100-110 kilókat nyomkodtam egyszer-kétszer, ha olyanom volt.

De nem is lehetett volna elvonulni egy sarokba!
Nem, de megszoktuk! Gyönyörű szép környezet egyébként, nagyon jó! Nálam például beindultak olyan dolgok, hogy tízéves koromban írtam szöveget meg dalokat és ez úgy eszembe jutott. Most is tele van a fejem, úgyhogy ha lenne itt egy papír, írnék egyet 5-6 perc alatt. De komolyabbakat szeretnék majd, ha lehet. Odafigyelve meg minden, nem ilyen kis gagyériákat!

Melyik feladat tetszett a legjobban?
Nekem mindegyik feladat tetszett és mindegyikből a maximumot szerettem volna kihozni. Én nem tudom, hogy hogy lehetett észrevenni, de én azt mondom, hogy mindig ott álltam másodikként amögött az ember mögött, aki megkapta a feladatot. Ha a gyerekek lazásztak vagy lustálkodtak, akkor odamentem hozzájuk és nógattam őket. Én úgy gondolom, hogy a maximumot megadtam annak az embernek, aki a felelős volt. De ezekkel az emberekkel, akik benn voltak, nagyon nehéz volt bánni és az autokrata vezetési módszer és a demokrata vezetési módszer között kellett volna valamiféleképpen megoldani a dolgokat. Azt mondom, hogy ez nem sikerült, mert szülők, nevelés stb. Egyetlen egy embert tudok mondani, aki hasonlóképpen vélekedett a dolgokról, mint én, ő Judit. Juditról annyit tudok mondani, hogy nagyon-nagyon sajnálom, hogy ő ment ki, nagyon sajnálom, hogy nem maradt velünk, mert sok mindent kapott volna tőle a közönség. Egy Renato kategória nőben!

Reméljük azért nem mindenben!
Jó, hát... reméljük, azért egy pár centivel rövidebb...

Ki vagy mi hiányzott a legjobban?
Végülis az ember úgy megy be, hogy teljesíteni akar. természetesen hiányzott a családom, mert akinek senki nem hiányzik, az szerintem mentálisan sérült. De megpróbáltam a feladatokra koncentrálni, elfoglalni magam és gyakorlatilag mindig velem voltak, de mégsem gondoltam sokat rájuk és így lehet ezt megoldani.

Mit éreztél, amikor Claudia kimondta a nevedet, hogy Neked kell kijönni?
Rossz érzés. A többiek részéről az egész hét örömünnepben telt és a tegnapi nap meg különösképpen! Popey roppant mód örült a dolgok állásának. Bementek bulizni, én aludtam. De látszott rajtuk, hogy örülnek, hogy a Renatoval kerültünk ilyen helyzetbe. Egy olyan hasonlatot tudok erre mondani, hogy ha az oroszlánba beleharap a sakál, akkor az lehet, hogy az utolsó harapásával kettétöri a sakál gerincét. A többi sakál pedig nem az oroszlánra fog támadni, hanem a sakálra, a saját fajtájára. tehát így vagyunk.

Ezek szerint örültek, hogy kettőtöket jelölték ki?
Roppant nagy öröm volt! Meg kell nézni! Nézzétek a tv2-n a Big Brother-t! Nem akarok erős szavakat használni, de azt mondom, hogy alattomos módon embert megtámadni nem illő dolog! - Ismét kiszól anyós pajtásnak - "Donna Mamma, lehet, hogy elszúrtátok a nevelésünket!". Nekem mindig azt tanították, hogy korrektül álljak az ember elé és beszéljek el vele.

Akkor szerinted Renato-t megint jelölni fogják?
Renato-t szerintem folyamatosan jelölni fogják, mert hátulról támadnak. Egyébként, ha Claudia megkérdezi tőlem, hogy ki jelölt, én élből megmondtam volna! Ez magától értetődő volt! De most miért változzam meg? Én kinn is ilyen voltam, benn is, most foglalkozzam vele? Engem ez nem érdekel! Nem vagyok egy hurka gyerek!

Ki lesz az utolsó négy?
Az utolsó négy? Most nem állíthatok fel sorrendet azért, mert ez a játék nem a korrektségről, nem a nem megalkuvásról és nem az emberszeretetről szól. most vegyes érzelmeim vannak. Nem akarok senkit sem megbántani, de én úgy gondoltam, ha korrektül saját magamat adom, akkor talán van esélyem az utolsó négyben benn maradni. Most nem tudom, hogy miről szól ez a játék, de egyébként nagyon jó és nézze mindenki, mert szuper! Ember embernek a farkasa, mondja a bölcs latin - és én azt mondom, hogy tényleg ez az igazság. Nem tudok most mit mondani. Végig kell néznem a Titok Szobai dolgokat. Nem a legjobb fog nyerni! - Az a játékos, aki megjátsza magát, nem saját magát adja, nem korrekt a társaival, talán annak van valamiféle jövője. Ami nagyon szomorú dolog, hogy a társadalomban is sajnos ennek van jövője, úgyhogy át kell az embernek alakítania önmagát ahhoz, hogy meg tudjon élni ebben a világban.

Ezek szerint még ennyi idő elteltével is meg tudják játszani magukat benn?
Színészkedni mindenki és minden helyzetben tud, csak nem éri meg! Persze a színészkedés és az embernek az önmaga feladása között azért van különbség, és ezt látja a néző.

Ha most kellene jelentkezni, ismét belevágnál?
Persze, megyek vissza most!

Tényleg?
Persze, hát ha elvisztek! Megyek vissza! De milyen arcot vágnának hozzá? "Ne haragudjatok, de visszajöttem egy kicsit!" És akkor Renato kimehet! Nem Renato, hanem valaki...
Lehet, hogy hülyeségeket mondtam ám egyébként, de majd megmagyarázom egyszer.

Azzal okoznád a legnagyobb örömet mindenkinek, ha a "Kedves Big Hölgy" című szerzeményedet előadnád! Ez mindenki kedvence!

Lehet, hogy séróból nem megy...