Az oltás a különbség

A robbanásszerű exponenciális növekedés miatt az új fertőzöttek száma meghaladta a tavaszi csúcsot is. Tavaly ilyenkor hasonló volt a helyzet, az őszi hullám egész Európát beterítette és az oltás csak távoli remény volt. Most viszont már mindenki megkaphatja Európában, de Szlovákiában az emberek fele sem kér belőle. Pedig a legújabb hullám számukra is világosan mutatja, mi a különbség a szlovákiai 50 százalék alatti átoltottság, és például a spanyol 80 százalék feletti között.

Múlt ősszel a szlovákiai és spanyolországi számok szinte együtt mozogtak, a 100 ezer főre eső fertőzöttség egyforma volt, viszont a halálozási ráta alacsonyabb volt Spanyolországban.

Lehet azt a spanyol egészségügy 2020. márciusi rettenetes tapasztalatszerzésével indokolni, vagy talán az egészséges mediterrán életstílussal. A spanyolországi júliusi járványhullám – ami nálunk elmaradt – pedig megmagyarázható az éjszakai élet teljes megnyitásával olyan időben, amikor a fiatalok még nem kaptak oltást. Az a hullám viszonylag alacsony halálozással járt, mivel a fiatalok többnyire enyhébb tünetekkel vészelték át a fertőzést.

A két görbe mostani eltérésére is nagyon egyszerű a magyarázat. Spanyolországban a 18 év felettiek több mint 84 százaléka teljesen be van oltva, és nem látni semmilyen őszi növekedést a számokban. Ez az a pont, amikor az oltásszkeptikusok Nagy-Britanniára mutatnak, esetleg a októberben kezdődött holland hullámra, hisz ezekben az országokban is magas az átoltottság, ennek ellenére magasak a fertőzésszámok.

Viszont ellentétben Spanyolországgal ezekben az országokban csak megközelítették, de még nem haladták meg a 70 százalékos átoltottsági szintet, amit hónapok óta határértékként ismételgetnek a szakértők. A másik dolog pedig, hogy Spanyolországban a nagyon magas átoltottság és alacsony incidencia ellenére sem törölték el a maszkviselést a belső terekben. Nagy-Britannia júliusban az oltásra hivatkozva eltörölte a többi óvintézkedést. Hollandiában is most, novemberben kellett újra bevezetni ezeket a növekvő számok miatt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy haszontalan az oltás, hiszen az incidenciához képest sokkal kevesebben kerülnek kórházba a Nagy-Britanniában, mint az oltás előtt. Ellenkezőleg: azt mutatja, hogy mennyit segít a maszk.

Míg nálunk a Lidlben tüntetnek az oltásellenesek, a spanyolok elképesztő fegyelemmel viselik a maszkokat. Még az utcán is, ahol már hónapok óta nem kötelező, az emberek majdnem fele maszkban sétál. Azt viszont nem lehet mondani, hogy félelemben élnek. Az élet pezseg, az éttermek, kocsmák és diszkók késő éjszakáig tele vannak. Amikor rákérdezek, miért veszik ennyire komolyan az oltást és más óvintézkedéseket, az újabb lezárások elkerüléséről és a legelső hullám traumájáról beszélnek az emberek, amikor 2020 márciusában éppen Spanyolországban volt az egyik legrosszabb helyzet a világon.

A legnagyobb rejtély, hogy Szlovákiában, ahol tavasszal aztán megelőztük Spanyolországot a halálozási kvótában, ez a trauma miért nem váltott ki hasonló viselkedést.