Az iskolaügy fő gondja – az iskolai büfé

Tavaly ősszel úgy tűnt, az iskolabüfékkel kapcsolatos agyrém-ter-vezet a semmibe vész, Zmajkovičová politikai karrierjével együtt. Még emlékszünk: végrehajthatatlan törvényjavaslatát pártja első körben megszavazta, majd miután az államfő megvétózta, és miután fény derült Zmajkovičová szerepére a CT-bot-rányban, a Smer kihátrált mögüle. Erre a múlt hónapban kiad egy rendeletet az oktatási tárca, hogy októbertől az iskolabüfék nem árusíthatják azokat az élelmiszereket, amelyeknek közük lehet a gyerekek elhízásához. Ezerszer átrágott történet: a büfék be fognak csukni, mert jóformán semmit nem árusíthatnak zöldségen és gyümölcsön kívül. De legyünk egy kicsit megértők. Ne gondoljunk most arra, hogy a gyerek úgy is megveszi a kólát meg a Horalkyt a szomszéd utcában levő Jednotában, felejtsük el azt, hogy az iskoláknak a büfék bérleti díjat fizetnek, amelytől ezután elesnek. Gondoljunk arra, hogy ha nem lesz büfé a suliban, akkor a gyereknek naponta eggyel kevesebbszer jut eszébe, hogy vegyen valami egészségtelent. Egyezzünk meg abban, hogy ez igaz, és hogy ezzel tettünk valamit a gyerekek elhízása ellen. És ha már tényleg megnyugodtunk, gondoljunk az iskolai étkezdékre. De ne csak gondoljunk rájuk, hanem kérdezzünk utána az ismerősöktől, mit is etetnek a gyerekekkel a menzán. Azt a választ fogjuk kapni, hogy a menzán azokból az alapanyagokból készül az étel, amelyet a beszállító a legolcsóbb áron biztosít. Ugyanis a közbeszerzési szabályok értelmében az alapiskolák fenntartói, az önkormányzatok kény-telenek a legolcsóbb beszállítót választani a közbeszerzéseken. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy hiába kínálja a helyi húsüzem a helyi csirkehúst kilója per 5 euróért, az önkormányzat a lengyel vagy magyarországi csirkéből fog főzetni, mert azt a beszállító 4,50-ért kínálja. Vagy még kevesebbért, amiből már ki is találtuk, hogy valószínűleg miért olyan olcsó. Mert ha egy élelmiszer nagyon olcsó, akkor az valószínűleg azért van, mert normális áron már eladhatatlan (hiszen a kereskedő se hülye). Csakis azért veszik meg, mert olcsó. Kik? Például az önkormányzatok, hogy elmondhassák: a törvény szerint jártak el, és a gyerekekkel a kínálatban levő legrosszabb minőségű élelmiszert etetik. A minisztérium lépése nagyjából annyit használ a gyerekek egészségének, mint törött lábú embernek a vasalt nadrág. A legfélelmetesebb az egészben pedig az, hogy ezt ők is tudják.