Az a híres diplomáciánk

Volt ő már az ENSZ boszniai főképviselője, és nem áll tőle messze, hogy hamarosan ENSZ-főtitkárrá jelöltesse magát. Hasonlóan szép karriert futott be elődje, Ján Kubiš is, akik most az ENSZ főtitkárának afganisztáni különmegbízottja, de volt már az EBESZ főtitkára is. Ennek a két embernek garanciát kellene jelenteni arra, hogy Szlovákia a nehéz helyzetekben képes jó közvetítőként viselkedni a szembenálló felek között. Ha Ázsiában, vagy a világ más pontján képesek konfliktusokat enyhíteni, vajon miért nem ők azok, akik a legintenzívebben próbálják csökkenteni a konfliktust Moszkva és Kijev között? Az orosz–ukrán konfliktus nagyon közel zajlik Szlovákiához, és a szlovákoknak érteniük és érezniük kellene annak minden rezdülését. Mégis úgy tűnik, mintha a szlovák politika nem szeretne különösebben belefolyni a történésekbe. Fico ellátogat Moszkvába, elbeszélget Putyinnal; előző nap biztos, ami biztos, felhívja Porosenko ukrán elnököt, hogy őt is megnyugtassa. De valahogy hiányzik a valódi kezdeményezés, az igazi diplomáciai érzék. Az ukránoknak küldünk némi gázt, Moszkvában a kormányfő kritizálja az EU-szankciókat, és komolyabban senki nem akar ebbe a témába belemenni. Szlovákiában az elmúlt évek során számos politikai elemzőcsoport, think-tank jött létre, s olyan szlovákiai szakembereket gyűjtöttek össze, akik bármelyik nyugati diplomatával felvennék a versenyt az orosz–ukrán konfliktusban. Mégis úgy tűnik, hogy az ország vezetése mindenféle szóbeli ígéret ellenére nem tartja fontosnak, hogy ebbe az ügybe aktívan bekapcsolódjon. A tavasszal Kassán megrendezett négyoldalú tárgyalás elvileg helyes utat mutatott, de ennél Szlovákiának sokkal aktívabbnak kellene lennie. Nem elég, hogy majd ősszel folytatják, hiszen addig akárhányszor kiújulhatnak a harcok Kelet-Ukrajnában, vagy Oroszország akár egy újabb terület ellen kezdhet támadást. Az orosz duma egyik képviselője, Alexander Petrov a minap jelentette ki, hogy szerinte Szlovákia betölthetné a mediátor szerepét a két ország között. Nem tudni, hogy ezt komolyan gondolják-e az oroszok, de egy ilyen konfliktusban meg kellene ragadni minden lehetőséget. Szlovákia se nem politikai, se nem gazdasági nagyhatalom, így egy ilyen vitában semmiképpen sem tudna ilyen jellegű nyomást gyakorolni a felekre. Ha Szlovákia nem hajlandó teljes mértékben magáévá tenni a Brüsszelben egyébként közösen elfogadott EU-s álláspontot, ám legyen. De ahelyett, hogy a kormányfő Moszkvába jár dörgölőzni az orosz elnökhöz, sokkal értelmesebb lenne, ha az ország bevetné szakembereit, azok tekintélyét és tudását, hogy megoldást keressenek. A szlovák diplomatákra nem Pozsonytól tízezer kilométerre, hanem itt, a szomszédban lenne a legnagyobb szükség.