Augusto Pinochet Ugarte

Augusto Pinochet 1915. november 25-én született Valparaisóban. A gyalogsági tisztképző, majd a katonai akadémia elvégzése után a hadiakadémia instruktora lett. 1966-ban megkapta a dandártábornoki rangot, 1969-ben a chilei hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. 1973-ban katonai puccsot szervezett Salvador Allende államfő baloldali kormánya ellen, és négytagú katonai junta élén átvette a hatalmat. 1974 decemberében formálisan is elnökké nyilváníttatta magát, s kemény jobboldali diktatúrát vezetett be. Betiltotta a politikai pártokat, felfüggesztette a szakszervezetek működését, bebörtönöztette a baloldali politikusokat, kíméletlenül leszámolt ellenfeleivel. Uralma alatt több mint háromezer embert öltek meg politikai okokból vagy nyilvánítottak eltűntté, 27 ezer embert pedig megkínoztak. Ugyanakkor a gazdaságban szigorú monetáris politikát, szabadpiaci reformokat vezetett be, Chilét a gazdasági átalakulás mintaképévé változtatta. 17 esztendős uralma végére rendszere belpolitikailag, a kormány pedig külpolitikailag csaknem teljesen elszigetelődött.

A nagy hazai és nemzetközi nyomás hatására 1990-ben kénytelen volt lemondani államfői tisztségéről, de a hadsereg főparancsnokaként az ország erős embere maradt. 1998 márciusában e tisztségéről is lemondott, de rögvest örökös szenátornak nevezték ki, ami életre szóló mentességet biztosított számára a hazájában addig beterjesztett 14 vádemelési indítvány alól. (Örökös szenátori címétől 2002-ben vált meg.) Az 1998-as lemondások és kinevezések közepette a chilei fegyveres erők tábornoki kara tiszteletbeli hadseregparancsnokká nevezte ki.

Pinochetet nem sikerült bíróság elé állítani bűneiért, noha 2000 óta több beadvány esetében is feloldották mentelmi jogát. Őrizetbe vételére 1998 októberében, londoni gyógykezelése idején került sor a chilei katonai junta ügyeit vizsgáló spanyol bíró letartóztatási parancsára. Letartóztatása hatalmas nemzetközi politikai és diplomáciai vihart kavart, végül 17 hónapi nagy-britanniai kényszertartózkodás és hosszas jogi procedúra után, 2000. március 3-án hazatérhetett Chilébe. A cukorbeteg, enyhe fokú elbutulásban szenvedő agg politikus azóta többször kapott szélütést, (egyszer már az utolsó kenetet is feladták neki), s egészségi állapota miatt időről időre kórházba kell szállítani.

Pinochetet az elmúlt években több ügyben is megfosztották mentelmi jogától, vádat emeltek ellene gyilkosságban való bűnrészességért a Halálkaraván elnevezésű katonai különítmény vérengzésével, a chilei baloldal száznál több tagjával végző Colombo-akcióval kapcsolatban, sőt adócsalásért és korrupcióért is. 2005 végén rövid ideig házi őrizetben is volt, de a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották megromlott egészségi állapota miatt, jóllehet az orvosok szerint elmeállapota nem zárta ki, hogy bíróság elé állítsák.

2006 novemberében, a 91. születésnapján nyilatkozatot adott ki, amelyben elismerte „politikai felelősségét” az uralma alatt elkövetett cselekményekért. December 3-án szívrohama volt, a kórházban megműtötték, s olyan gyorsan rendeződött az állapota, hogy a Pinochet-diktatúra áldozatainak hozzátartozói orvos szakértői vizsgálatot követeltek annak bírósági megállapítására, hogy színlelt volt-e az infarktusa. A műtét után egy héttel szívelégtelenség következtében Pinochet diktátor meghalt. (sa)