A kudarcnak nincs gazdája, a sikernek meg van dögivel. A nagymácsédi kettős gyilkosság gyanúsítottjainak őrizetbe vétele kétségkívül óriási siker, be is jelentkezett érte mindjárt boldog-boldogtalan.
Amivel tartozunk Ján Kuciaknak
Tibor Gašpar volt országosrendőrfőkapitány is elévülhetetlen érdemeket tulajdonít magának, mondván, hogy a Kuciak-gyilkosságon most is azok dolgoznak, akik az ő idejében.
A kormánypárti Bugár Béla és az ellenzéki Boris Kollár is az új rendőrfőkapitány, Milan Lučanský érdemeit hangsúlyozta. „Pár hónapja van csak ott, és máris olyan változások történtek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak” – mondta Kollár.
Teljesen értelmetlen azon filozofálni, a régi vagy az új rendőrfőnököt kell-e glorifikálni – egyiküknek sincssemmi köze az egészhez. Az áldozatok családjának ügyvédei (akik jóval többet tudnak, mint a nyilvánosság, mert a nyomozás bizonyos részleteibe is betekintésük van) azt mondják, egyes nyomozóknak és ügyészeknek köszönhető, hogy sikerült elkapni a gyanúsítottakat. Roman Kvasnica szerint „egy szakmai és emberi szempontból is tökéletesen megfelelő tiszt vezeti a nyomozást”. Daniel Lipšic ehhez hozzátette, hogy „a Speciális Ügyészség két rendkívül tapasztalt ügyésze felügyeli a vizsgálatot”. Ebből kitűnik, hogy
a rendőrökkel meg az ügyészekkel is az a helyzet, ami a politikusokkal. A tisztességesek nem tehetnek arról, hogy a többiek bemocskolják a szakmát
A gyilkosság felderítésén dolgozó rendőröket és ügyészeket óriási elismerésilleti, most már csak az a kérdés, hogy Szlovákiában sikerül-e, ami például Oroszországban vagy Máltán nem. A tettesek kézre kerítése után sem sikerült eljutni a gyilkosságok valódi megrendelőjéhez, és bizonyítani, hogy ki bérelte fel az elkövetőket. Egy név kiszivárogtatása megtörtént, a bizonyítás hosszú lesz.
Azt már biztosan tudjuk, ki adta át a véres pénzt a tetteseknek, de nyilvánvaló, hogy ő csak közvetítő, afféle postás volt. Hiába fárad, aki bepötyögi a „postásnő” nevét a keresőbe és megpróbálja megtalálni Ján Kuciak cikkeiben. Egyetlen egyszersem említette őt. Pedig ha valamit biztosra vehetünk ebben az ügyben, az az, hogy a felbujtó neve szerepel Kuciak írásaiban. És olyan halálosan komolyan vette valamelyik cikkét, hogy megölette őt.
Minimum annyival tartozunk Ján Kuciaknak, hogy mi is olyan komolyan vegyük az írásait, mint a gyilkosság megrendelője.
A mai világban, amikor az internet és az álhírek történelmi mélypontra taszították a szavak súlyát és értékét, olyan írások vannak a kezünkben, amelyek két emberéletet érnek. Szomorú, hogy Kuciak írásaiban sokkal több van, mint amennyit eddig sikerült kivenni belőlük. A név itt van az orrunk előtt, csak ki kell olvasni a szövegekből.
A szerző a Trend hetilap kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.