Ami a rostámon fennakadt

Omladozóban a szlovák kormányfő és pártelnök birodalma, és a helyzetet képtelen kezelni. Fortyog benne a bosszúvágy a bő három éve elveszített államfőválasztás miatt, ráadásul a felmérések szerint Andrej Kiska hitelesebb politikus, mint ő. Ezért nemtelenül támadja őt. Aztán jónak iparkodott beállítani a Smer szereplését a megyei választásokon, és a párton belüli egységről szónokolt. Pedig az elégedetlenség immár engedetlenségbe csapott át. A képviselők bérének további befagyasztását indítványozó kormányjavaslatot a Smer 49 képviselője közül 21 nem támogatta, a többi kormánypárti képviselő nagy része is tartózkodott. Ficónak igaza van, mert a hazai körülmények között bizony méltányos az átalánnyal együtt a havi átlagos 3576 euró, amennyit a honatyák kapnak. Csakhogy parlamenti demokráciában a jó javaslatot sem lehet diktátummal, fenyegetésekkel elfogadtatni. Vajon képes okulni a három fronton (Kiska, a párton belüli bírálói, újabban pedig a parlament) vívott csatáinak kudarcából? Vagy tovább csúszik a lejtőn és koalíciós partnereit is magával rántja.

Nyitra megyei dilemma

Hétfőn tartják alakuló üléseiket a megyei önkormányzatok. Akkorra kiderül az is, vajon sikerült-e a nyolc megyeelnöknek támogató többséget szereznie a hivatalosan független képviselők köréből. Annyi biztos, hogy Nagyszombat megyében kiderül, mekkora az esélye az OľaNO és az MKP együttműködésének, mert a megyei elnök Igor Matovič embere. Nyitra megyében a zárt ajtók mögötti alkudozások csendjét az olykor már a hisztéria határát súroló sajtóértesülések törték meg, amelyek szerint az MKP megyei vezetői koalícióról tárgyalnak a Milan Belica vezette Smer–SNS– Híd-szövetséggel. Azóta kiderült, hogy formális nász nem lesz, a dilemmák maradtak. Farkas Iván egy rádiónyilatkozatban elmondta, nem szeretné újra megélni a bő egy évtizeddel ezelőtti csatározásokat a megyei vezetés és az MKP között, aminek következményeit a magyarok lakta térségek sínylették meg. Ezért igyekeznek az elkövetkező öt esztendő eredményes munkájához pragmatikus szempontok alapján szövetségeseket keresni. Magyarán: valamiképp összhangba hozni az érdekérvényesítő és az értékközpontú politizálás elveit. Ami még többségi szövetségben is nehéz, ellenzékben viszont aligha oldható meg. Megyei szinten sem.

Babiš ante portas

Andrej Babiš hamarosan kormányt alakít Prágában. A csehek máig joggal büszkék a masaryki demokrácia hagyományaira, de olyan miniszterelnökük lesz, akinek tisztázatlan az ügynökmúltja, s akit a sajtó és a politikai vetélytársai korrupciógyanús ügyekkel sároztak be. A rendőrség pedig mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Pártja, az ANO mégis toronymagasan győzött a választásokon. Azóta igyekeznek a szakértők megfejteni a szlovák származású milliárdos, lapkiadó-tulajdonos sikerének titkát. Ami nyilvánvaló: nőttek a bérek és a nyugdíjak nyugati szomszédunknál, uniós viszonylatban legkisebb a munkanélküliek aránya és az Eurostat adatai szerint legkevesebb a szegény. Ezt a sikert Babiš a spin doktorainak köszönhetően kampányában a pénzügyminiszterként elért személyes sikereként állította be. Könyvet is írt, amelyben kifejti, miként óhajt kormányfőként nyugati szintű jólétet teremteni és kiseprűzni a közéletből az ellene ármánykodó korrupt politikusokat. Egyelőre neki hisznek, és nem a vetélytársainak, akik kormányalakítási szándékában sem tudták elgáncsolni, főleg Miloš Zeman elnöknek köszönhetően. A prágai alsóházban egyelőre csak a kommunisták és Tomio Okamura jobboldali szélsőségesei támogatják őt. Olyan politikusok, akikkel – Pavel Fischer elnökjelölt szerint – Masaryk kezet sem fogott volna. Babiš viszont nem finnyáskodik, céltudatosan csörtet előre. Rövidesen kiderül, milyen eszközöket vet be, s vajon nem gyarapítja-e a közép-kelet-európai tekintélyelvű miniszterelnökök számát. Felrúgva a masaryki jogállami tradíciókat.