Ami a rostámon fennakadt

A kormányhivatalban nagy hirtelen összetákolta a korrupciómegelőző osztályt. Élére Peter Kovařík ezredes került, aki megvesztegethetetlen főzsaru hírében, már a Radičová-kormány rövid ideje alatt is betöltötte e posztot. Elvben tehát szavatolhatja, hogy minden gyanús ügyet, bejelentést elfogulatlanul kivizsgálnak. Egyelőre nem tudni, milyen jogköröket kap, s mi lenne, ha megismétlődne Petr Nečas volt cseh kormányfő esete, aki 2010-es hivatalba lépése után megparancsolta a nyomozóknak: nincs pardon, pozíciótól, párthovatartozástól függetlenül minden korrupt személyt le kell leplezni. Három év múlva kénytelen volt lemondani, mert hivatalvezetőjéről és az őt miniszterelnöki bársonyszékbe ültető Polgári Demokrata Párt (ODS) több parlamenti képviselőjéről is bebizonyították, hogy sárosak. Rövidesen kiderül, a kormányfő hagyja-e az ezredest a Smer háza táján és gazdasági holdudvarában is vizsgálódni.  Bűnös bénázás A világ az újabb kabuli merényleten szörnyülködik, emellett még mindig a 22 halálos áldozatot követelő manchesteri merénylet hátterével van tele a sajtó. Egyértelművé vált, hogy a brit rendőrség megakadályozhatta volna a robbantást, ugyanis hónapokkal ezelőtt a helyi mecset hitszónoka figyelmeztette a városban született, de líbiai származású Salman Abedi szélsőséges nézeteire. Hasonló vészjelzést küldött nekik a The Daily Mail szerint az ottani Ramadhan Alapítvány vezetője. A rendőrök nem találtak bizonyítékot, a 22 éves fiatalember továbbra is utazgatott Németországba, néhány nappal a merénylet előtt meg Líbiában járt. Emellett havi 250 font brit állami ösztöndíjat kapott, mert egyetemre jelentkezett. Sosem dolgozott, de még azt sem vizsgálták meg, vajon miből él és utazgat. Ma már sejtik, hogy az Iszlám Állam pénzelte őt is. A Telegraph úgy tudja, néhány órával a robbantás előtt a fiatalember e-mailben írta meg az anyjának, hogy mire készül. Erre sem figyeltek fel. A merénylet óta nagy erőkkel és eredményesen nyomoznak, felgöngyölítették a helyi hálózatot. Vajon miért nem lépett hamarabb a rendőrség? Ők is, a francia, svéd és német kollégáik is magyarázkodásként a jogállamiságot emlegetik, az ártatlanság vélelmét, a törvények betartását, amelyek valóban a demokrácia fundamentumai. Csakhogy a fanatizált gyilkosok ezzel a „nagyvonalúsággal” élnek vissza. Legfőbb ideje, hogy az uniós tagországok elhárításai összefogjanak és a jogszabályok indokolt szigorításával feltartóztassák őket.  Kassai mementó Kassán a helyi civilek és a megyeszékhely magyar értelmiségi közösségének képviselői felkeresték azokat a helyeket, ahonnan 1944 tavaszán a város és a környék zsidóságát az auschwitzi haláltáborba hurcolták. Gaztetteket idéztek fel, de többek kiállását is. Máté László beszámolója szerint megemlékeztek Pfeiffer Miklós nagyprépost kezdeményezéséről, aki a történelmi egyházak helyi vezetőiből álló küldöttséget menesztett Csatáry László kassai rendőrparancsnokhoz, emberséget kérve tőle és beosztottjaitól. Madarász István megyéspüspök nem merte még ezt a humánus szerepet sem vállalni, Vécsey Aurél József kanonok – egyik felmenőjéhez, az aradi vértanú bátorságához méltóan – viszont a rendőrtábornok szemébe vágta, hogy állatokként bánnak ezekkel az emberekkel. Csatáry Lászlót persze ez nem hatotta meg. Az ördögi masinéria kegyetlen vezetőjeként küldött gázkamrába sok szerencsétlent. Bár távollétében gaztetteiért a felszabadulás után halálra ítélték, de Kanadába menekült, majd miután onnan kiutasították, máig érthetetlen döntéssel Magyarországon már a rendszerváltás után kapott letelepedési engedélyt. Ott bukkantak rá a nácivadász szerveztetek, perújrafelvételére azonban nem került sor, mert 2013-ban, 98 évesen, Budapesten elhunyt. Az egykori kassai gettó helyén ma lakótömbök vannak, lakóik nem is sejtik, milyen szörnyűségek zajlottak ott. Máté László teljes joggal kezdeményezi, hogy a városi önkormányzat méltó módon emlékeztessen minderre. Legalább egy emléktáblával, mementóként a mai és az elkövetkező nemzedékeknek.Szilvássy József