Amerikát nem hatja meg a ramadán

Az iszlám szent hónapja, a ramadán pénteken megkezdődött a muzulmán világ nagy részén, miközben még tartanak Afganisztánban az amerikai bombázások. Muzulmán vallási vezetők észlelték a péntekre virradó éjszakán Szaúd-Arábiában, e vallás keletkezési helyén az újhold érkezését, ami hagyományosan a ramadán kezdetét jelenti.

Afganisztánban is pénteken kezdődött a ramadán. Indonézia és Pakisztán felszólította az Egyesült Államokat, hogy az iszlám szent hónap idejére szüneteltesse az afganisztáni bombázásokat. Washington elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a szünetet a tálibok erőik újbóli összevonására használnák ki.

Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában és több más délkelet-ázsiai országban, ahol az esős évszak sűrű felhőzete tartósan eltakarja a holdat, a hittudósok - a saját számításaik alapján - szombatot jelölték meg a ramadán kezdőnapjának.

A Közel-Kelet országaiban feszültség nyomja rá a bélyegét a ramadánra. Az izraeli biztonsági erők a jeruzsálemi szent helyek közelében jelentős erőket mozgósítottak. Ikrima Szabri sejk, Jeruzsálem muftija arra figyelmeztetett, hogy a rendőri készültség a szent helyek kapujánál összetűzéseket provokálhat.

A szent hónap a muszlim holdév kilencedik hónapja, amely mindig újholdkor kezdődik. Az ünnep pontos kezdete attól függ, hogy mikor figyelhető meg az újhold. A ramadán időszakában napi öt ima kötelező, ezen kívül minden hithű - és egészséges - mohamedán számára kötelező a böjt. Ez alól a szoptatós anyákat, a terhes nőket, a gyermekeket, az időseket és a betegeket felmentik. Ramadán idején tilos a házasélet is. A szent hónapot a böjt megtörésének ünnepe (id al-fitr vagy bajram) zárja le.