Akadozik a kínai motor

Kína az elmúlt évtizedekben biztos pont volt a világgazdaságban. A kínai gazdaság a 90-es évek óta a világgazdaság megbízható motorjaként működött, magasan átlag feletti gazdasági növekedéssel. Ahogy a kínai fogyasztók jövedelme egyre nőtt, úgy vált a kínai piac sok iparág számára kulcsfontosságúvá. Az elmúlt években azonban a kínai gazdaság sem tudta elkerülni a gazdasági növekedés lassulását, ezért a gazdasági elemzők mindig feszülten várják a Kínából érkező gazdasági adatokat. Nagy vihart kavart ezért a napokban az, hogy a kínai GDP a második negyedévben csak 6,2 százalékkal növekedett. Ez a legtöbb ország számára pezsgőbontásra adna alkalmat, de Kína számára ez 27 éves minimumot jelent, és egyre közelebb kerül a kínai kormány által megszabott 6 százalékos alsó határhoz. Kérdezhetjük, hogy mi is a gond a 6 százalékos gazdasági növekedéssel, hiszen ez a világgazdaság GDPnövekedésének csaknem a duplája. Első látásra talán semmi, de jobban belemélyedve a kínai gazdasági adatokba, intő jeleket találunk. Remek példa a hatalmas adóssághalmaz, melyet a kínai háztartások és vállalatok halmoztak fel az elmúlt évtizedben. A közszféra és a magánszféra teljes adósságállománya 2018 végén elérte a 34 billió dollárt, ami a kínai GDP 254 százalékát tette ki. Az adóssághalom nagy részét a vállalati szféra halmozta fel, amely agresszív növekedési terveit gyakran hitelekből finanszírozta a 2009-es globális gazdasági válság után. 

Nem feledhetjük el az állami vállalatokat sem, melyek hitelállománya szintén gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben. További gazdasági lassulás mellett egyre nehezebb lesz az adóssághalmaz kezelése, ami a rossz hitelek növekedéséhez és vállalati csődökhöz vezethet. Ez természetesen nem érdeke a kínai központi vezetésnek, ezért mindent megtesznek majd, hogy a gazdasági növekedést a lehető legmagasabb szinten tartsák. 

Ez azonban nem lesz annyira könnyű, mint a múltban. A 2009-es globális válság alatt Kína ugyanis hatalmas állami mentőcsomaggal tartotta fenn a gazdasági növekedést. Ennek nagysága csaknem 600 milliárd dollár volt, és nagyrészt hatalmas infrastrukturális befektetéseket tartalmazott. Ennek köszönhetően Kína gyorsan növekvő gazdaság maradt a globális visszaesés évében is, de ennek a növekedésnek ára is volt, mégpedig a kevéssé effektív infrastrukturális és ipari befektetések formájában. Ennek köszönhetően több iparágban túlzott gyártási kapacitások jöttek létre, melyekkel az állami vállalatok máig küszködnek. A már említett magas szintű eladósodottságnak köszönhetően egy hasonló állami befektetési csomag ma nem tűnik reálisnak, a kínai kormány inkább a kis- és középvállalatok hitelezésének megkönnyítését tűzte ki célul. A kínai vezetés számára kulcsfontosságú a kínai– amerikai kereskedelmi konfliktus lezárása is, ugyanis egy elhúzódó vámháború a gazdasági növekedés további lassulásához vezetne. Több amerikai nagyvállalat jelezte már például beszállítóinak, hogy vizsgálják meg a kínai gyártási kapacitások áthelyezésének lehetőségét a régió valamely másik országába. Mivel Kína a világ második legnagyobb importőre, a kínai gazdaság lassulása az egész világgazdaságot érinti. 

Délkelet- és Kelet-Ázsia szinte mindegyik országa szorosan kötődik a kínai ipari óriáshoz, és Kína nagyon fontos az USA, Ausztrália, Oroszország, Németország és sok más gazdaság számára is. Ezért, ha a kínai óriás tüsszentene, az egész világgazdaság megbetegedhetne. Ez alól Szlovákia sem lenne kivétel, amely a kínai gazdaságban nemcsak közvetlenül, hanem Németországon keresztül is érdekelt. Ezért mindannyiunk számára az lenne az ideális, ha a kínai vezetés stabilizálni tudná Kína gazdasági növekedésének az ütemét.