Emlékeznek még arra a magyar kampányra, melynek plakátján egy árva rókakölyök "mondja el", hogy az ő anyukája életét adta a mi bundánkért? Ha igen, akkor biztosan megdöbbennek azon, hogy nemcsak a vadállatok, de bizony a kutyák és cicák is veszélyben vannak.
A szőrmeipar pokla - csak erős idegzetűeknek!
Emlékeznek még arra a magyar kampányra, melynek plakátján egy árva rókakölyök "mondja el", hogy az ő anyukája életét adta a mi bundánkért? Ha igen, akkor biztosan megdöbbennek azon, hogy nemcsak a vadállatok, de bizony a kutyák és cicák is veszélyben vannak.
Végetért egy 18 hónapos oknyomozó riportsorozat, mely felfedi, hogy a szőrmeipar keretén belül több millió állatot - kutyákat és macskákat is - gyilkolnak le.
Az Egyesült Államok Humánus Társasága nevű szervezet és Manfred Karremann német szabadúszó riporter feltérképezte a szőrmeipar poklát. A nyomozók úgy becsülik, hogy évente több mint 2 millió kutyát és macskát gyilkolnak le, nem számítva a többi prémes állatot, melyekkel együtt az éves arány 40 millió - olvasható a HSUS és a Bont voor Dieren oldalán.
Mindez miért? A hozzú és rövid kabátokért és dzsekikért. A szőrmével díszített kiegészítőkért, kalapokért, kesztyűkért. Mindegyikük kutya és macskaszőrből készült, és drága szőrmeként adják el őket a vigyázatlan vásárlóknak.
A nyomozás során a szervezet tagjai és Karremann szemtanúi voltak a házi kedvencek tömeges mészárlásának. Az állatok egy részét tenyészfarmokon nevelik, másokat kóbor állatként fognak be, és természetesn egy részüket egész egyszerűen ellopják gazdáiktól. A nyomozás kiderítette, hogy a szőrmekereskedelem nagyüzemben folyik Európa aukciós házaiban, melyekre a világ minden részéről érkeznek vevők. A termékek legvégső állomása mindig ugyanaz: a szőrmevásárlók szerte a világon.
Természetesen a házi kedvenceken kívül világszerte évente több millió prémes állatot gyilkolnak le csupán hiúsági okokból; többek között nercet, rókát, mosómedvét és több tucat más állatfajt. A vásárlók, tervezők és viszonteladók eddig képesek voltak távoltartani magukat a gyilkolástól - mely minden egyes szőrmeanyag része - azzal, hogy úgy tekintenek a "szőrmeállatokra", mint akik jobban bírják a szenvedést, mint a házi kedvencek.
Emellett azzal áltatják magukat, hogy a "szőrmetenyésztők" jól bánnak az állatokkal, amíg azok életben vannak, és emberséges, fájdalommentes módon ölik meg őket a végén. Ráadásul azt az indokot is felhozzák, hogy némely állatfaj - példul a nerc - nem olyan szimpatikus állat, így nem is érdemes annyira aggódni miatta.
Ezen érvek egyike sem elfogadható a kutya és macska szőrme-kereskedelemre. A nyomozás dokumentációja - beleértve több órányi videofelvételt és fényképet - azt mutatja, hogy a kutyák és macskák elhelyezése, szállítása és legyilkolása példátlanul kegyetlen. Kegyetlen kivégzési módok
Már 1998-ban sikerült a szervezetnek bebizonyítani, hogy legalább 2 millió kutyát és macskát gyilkolnak le évente. Mindez főképpen Kínában zajlik, ám természetesen más ázsiai országok is nyakig benne vannak. A szőr legnagyobb részét Észak-Amerikába és Európába szállítják. A Humánus Társaság kiderítette, hogy a kutya és macskaszőrt számos amerikai üzletnek is eladják.
Amerikában 1999 novembere óta létezik egy törvény, mely tiltja a háziállatokból készült termékek eladását és szállítását. A törvény azonban azt eredményezte, hogy a szőrmét most már Amerika helyett Európába szállítják.
1998-ban a német televízióban már leadtak egy hasonló kegyetlenségről árulkodó riportfilmet, mely szinte sokkolta a közvéleményt. Manfred Karremann már akkor kiderítette, hogyan válik több ezer kutya és macska a kínai, thaiföldi és fülöp-szigeteki szőripar áldozatává. Az állatokat leggyakrabban az utcákon szedik össze, másik részüket pedig kegyetlen körülmények között tenyésztik.
A felnőtt állatokat aztán hajmeresztő módszerekkel gyilkolják le - halálra verik, halálra döfködik vagy megfojtják. Nagyon gyakran élve nyúzzák meg őket. Az ily módon megszerzett szőrt aztán az egész világon, ám főképpen Európában veszik.
Az egész világ benne van
A riportsorozatban számos kereskedőt láthattak a nézők, akik szégyen nélkül vállalták, hogy a házi kedvencek szőrét szállítják európai országokba, köztük Hollandiába is. A kutya és macskaszőrt általában kabátokon, sapkákon, játékokon és pokrócokban használják. A szőrme útját természetesen alig lehet visszakövetni. Ez logikus, hiszen a vásárlók valószínűleg nem vennének ilyen termékeket, ha tudnák, milyen állatok adták érte életüket. A szőrme eredetének titokzatosabbá tételéhez jól csengő nevekkel álcázzák azokat, mint Gae-farkas, farkas vagy Ázsiai és Kínai vadkutya.
A szervezet nyomozása rengeteg bizonyítékot tárt fel az európai felvevőpiacra és kereskedelemre. Az európai országok a világ minden tájára exportálnak szőrmét. A kutya és macskaszőrmék relative olcsók, így nagyon jól hasznosíthatóak kisebb szobrok vagy babák beborítására. A kutyaszőrből készült kabátok leginkább Németországban kelendőek.
Ugyanitt alkalmazzák a macskaszőrt pokrócokban, mivel az az elterjedt nézet, hogy gyógyító hatással van a reumára és más ízületi problémákra. Olaszország évek óta importál Kínából származó kutyaszőrmét és bőrt, míg más országok leginkább cipők és csizmák készítéséhez használja. Franciaország szintén kabátkészítés céljából importál házi kedvenc-szőrmét. Ezeket a ruhadarabokat aztán főként a francia Alpokban adják el. A kabátok azonban Spanyolországban és Angliában is feltűntek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.