A németek is leszámolnának a zöld extrémizmussal

Mivel a Zöldeket is bevették a kormányba, Németország rendkívül ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási célokat tűzött ki maga elé: 2030-ra 40 százalékkal, 2045-re pedig nullára kívánja csökkenteni a CO2-kibocsátást. Ennek teljesítéséhez azonban többek között jelentős mértékben csökkenteni kell az épületek fűtéséből származó kibocsátást. A Zöld Párt ezért olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely szerint az újonnan telepített fűtőberendezéseknek legalább 65 százalékban megújuló energiát kellene használniuk. A gyakorlatban ez az új gázkazánok teljes betiltását jelentené.

A német családok nagyjából fele használ gáz- vagy olajalapú fűtést. A kormány nekik most azt javasolja, hogy hőszivattyúkra, napelemekre vagy más zöldenergia-forrásokra álljanak át. A probléma azonban az, hogy a legtöbb háztartás számára a hőszivattyúk nem jelentenek valós alternatívát, ezek ugyanis csak jól szigetelt házakban működnek hatékonyan. Ha a gázkazánt hőszivattyúra cserélik, az az öregebb házakban jelentősen megnöveli az áramfogyasztást és ezáltal a fűtési költségeket is, nem beszélve a beszerzésükkel és telepítésükkel kapcsolatos költségekről.

A német kormány a magasabb költségeket, különösen a szegényebb családok számára, állami támogatásokkal szeretné kompenzálni, amelyek 2028-ig várhatóan évente több mint 9 milliárd eurót tennének ki. A háztartásoknak azonban saját zsebből még így is több ezer eurót kellene befektetniük. Ez az egyik oka annak, hogy a németek 78 százaléka nem ért egyet a hőszivattyúknál jóval olcsóbb gázkazánok betiltásával.

A széles körű ellenállás a jövő évtől alkalmazandó tilalommal szemben a Zöld Párt preferenciáin is megmutatkozott, a legutóbbi brémai önkormányzati választáson az elmúlt húsz év legrosszabb eredményét érték el. A németek több mint fele ráadásul a gázkazánok betiltását leghevesebben szorgalmazó Robert Habeck zöld gazdasági miniszter lemondását követeli.

A korábbi megállapodás ellenére a koalíciós Szabaddemokrata Párt (FDP) úgy döntött, hogy megakadályozza a gázkazánok betiltását. A szabaddemokraták atombombának nevezték a javaslatot, nemcsak a szegényekre háruló magasabb költségek, hanem a törvény végrehajtásának technikai lehetetlensége miatt is. Ha ugyanis a terv megvalósulna, Németországnak további 60 ezer technikusra lenne szüksége, miközben a törvény előírásainak a megszegőit 5 és 50 ezer euró közötti bírsággal sújtanák. A szabaddemokratákhoz csatlakoztak az ellenzéki kereszténydemokraták is, akik jelenleg nagy fölénnyel vezetik a népszerűségi listákat.

A Zöldekre mért további csapásként a legnagyobb koalíciós párt, a szociáldemokraták (SPD) megállapodott az FDP-vel, hogy 20 milliárd euróval csökkentik az állami kiadásokat. Ezzel a növekvő államháztartási hiányt próbálják enyhíteni, 2024-re a minisztériumoknak így várhatóan két-három százalékkal kell csökkenteniük a kiadásaikat. Az egyetlen kivétel a védelmi tárca lenne. A megszorítások fő áldozata valószínűleg a szén-dioxid-mentesítés lesz, ami tovább rontja a Zöldek helyzetét. Így az sem csoda, hogy ők hallani sem akarnak a megszorításokról, és inkább a gazdagok adóemelését szorgalmazzák, ami viszont az FDP számára elfogadhatatlan.

A fő probléma az, hogy a német kormány olyan környezetvédelmi célokat tűzött ki maga elé, amelyek elérése egyre kevésbé tűnik reálisnak. A környezetvédelmi célok betartásának a költségei folyamatosan nőnek, és sokak számára teljesen fenntarthatatlannak tűnnek egy olyan időszakban, amikor a német gazdaság erőteljesen lassul. Végső soron így a zöld idealizmus már a német kormány stabilitását veszélyezteti.

A szerző a Trend gazdasági hetilap főszerkesztője