Kína baráti ország, és a technológiája nem fenyegeti a nyugati világot. Ezeket a gondolatokat oly gyakran ismételgetik, különösen azóta, hogy a keleti sárkány lett az illiberális országok kedvenc hitelezője. A kínai technológiai nyomulás több évtizedes, és eddig leginkább az USA-val folytatott technológiai „háború” kapcsán került szóba. Pedig a kommunista szuperhatalom messze „érdeklődőbb”, mint azt sokan hiszik.
A nagy testvér másodvirágzása a Temu-botrány?
A kétezres évek elején a szárnyaikat bontogató techcégek kapcsán még összeesküvéselmélet-hívőnek számított az, aki óvatosabban viszonyult az akkoriban ránk szakadó technológiához. Ahogy az USA hírszerző szerveinek kíváncsi tekintete is csak a filmekben volt kiemelt jelenség. Aztán jött Snowden, majd a Facebook, a Google és a többi „nagy” botrányai, és arra ébredtünk, hogy orwelli utóíze van a minket körülvevő világnak. A virtuális személyes teret érintő aktivizmus is ezekben az években indult útjára – sokan, akik akkor erre az útra léptek, komolyabb tapasztalatokkal vághattak neki a 2020-as évek kiberbűnözőktől hemzsegő időszakának.
Meglátásom szerint a virtuális személyes tér fontossága messze túlmutat azon, hogy csak nyílt forráskódú programokat használunk, amelyek – azon túl, hogy biztonságosak – még anyagilag is kifizetődőbbek, és azt is jelenti, hogy sokkal jobban ügyelünk a magunkról megosztott adatokra. Sokan emlegetik fel, hogy de hisz kit érdekel, hogy a Google tudja, hol lakom, mikor, milyen úton haladok dolgozni, illetve hogy mennyit költök cukros üdítőre vagy számítógépes játékokra.
Nem akkor van gond, ha a Google ismeri ezeket a szokásokat, hanem ha egy szivárgás során ezek az adatok olyan kezekbe kerülnek, akik számára költéseink alapján érdekesek lehetünk, mondjuk betörés vagy egy kibertámadás céljából.
A TikTok és hasonló közösségi oldalak esetében a szakértők szerint nagyobb az adatszivárgás veszélye, mint például a Facebook esetében, viszont van egy másik, számunkra annyira nem is feltűnő, de mindenképpen gondolatébresztő tényező.
Mi van, ha a különböző telefonos applikációk adatait egy kormány kéri ki? A Google, a Facebook és az Amazon kapcsán, a Snowden által kiszivárogtatott információk szerint az USA már évek óta élt ilyen adatigényléssel, de 2024-es adatok szerint a magyar kormány is kiemelten sok információt kért ki a legnagyobb közösségi oldalt üzemeltető Meta cégtől. Miért is lepődjünk meg, ha a Temu online webáruház telefonos applikációja bizalmas adatokat gyűjt a felhasználókról, és azokat Kínába küldi?
A Temu az elmúlt év egyik legdinamikusabban fejlődő márkája, az AliExpresshez és Ebay-hez hasonló oldal kapcsán már több kisebb-nagyobb botrány is megjárta a világsajtót. A TikTok-botrány árnyékában felemelkedő szolgáltatáshoz kötött telefonos applikáció eddig elkerülte a médiafigyelmet. Nemrég viszont több szakértő is rámutatott, hogy a már más alkalmazásoktól megszokott adatokon túl a Temu appja mélyebben lát bele készülékünkbe.
Több eddigi vizsgálat is arra utal, hogy Kína ezen az applikáción keresztül figyeli saját, diaszpórában élő polgárait, és olyan felhasználók adataira vadászik, akik különböző kormányok alkalmazottai vagy esetleg politikusai.
A kérdés tehát az: mi marad a személyes terünkből, ha már nem a Google vagy más multi, hanem egy-egy kormány kíváncsi szemei kezdik vizslatni mozgásunkat, kommunikációnkat úgy, hogy a hivatalos utat megkerülve, harmadik felet használnak fel erre – például egy mobilcéget... mondjuk a 4iG Vodafone-t?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.