A másodlagos cenzúra

A vitába meghívták az érintettet, meghívták azt az ellenzéki képviselőt, aki a dologra figyelmeztetett, és meghívták az egyik független civil szerveződés elnökét. Jahnátek néhány perccel az adás előtt lefújta szereplését s maga helyett az általa vezetett tárcából sem jelölt ki senkit. A vita üres karosszékkel ugyan, de adásba került, s a múlt héten (ugyan kinek a kezdeményezésére?) a kerületi bíróság kimondta: a közrádió 1. csatornája törvényt sértett, mert nem biztosította a jogszabály által előírt kiegyensúlyozott tájékoztatást.
Az ember azt gondolná egy ilyen hír láttán, vicclapot olvas, de nem, a helyzet valóban komoly, s bár a döntés még nem jogerős, hihetetlen, mennyire nem képes egy bíróság a vonatkozó jogszabályon kívül elolvasni más, annál jóval fontosabb törvényeket. Például az alkotmányt. A szólás szabadsága és a szabad információáramlás alkotmányos jog. Ha a közéletben valami igazán fontos, az a közszereplők tiszta, korrupciótól mentes viselkedése. A közrádió tehát a témát súlyának megfelelően kezelte. Megszólította az összes érintettet, de az egyik egyszerűen nem ment el a vitaműsorba. A bírósági végzés szerint a közrádiónak le kellett volna fújnia a műsort és valamilyen pótműsort kellett volna szolgáltatnia (talán zenét?). Ezzel viszont a bíróság azt is kimondta, hogy amennyiben egy hatalmat gyakorló személy csak azért, hogy ne foglalkozzanak a témával,nem hajlandó ahhoz nyilatkozatot adni, nem hajlandó egy jellemzően médiaműfajnak tekinthető beszélgetésen részt venni, akkor távirányítással, a részvétel lemondásával, a nyilatkozat megtagadásával meggátolhatja a téma boncolgatását, ergó: szerkesztővé lép elő egy független médiumban. A bíróság ezzel azt is megállapította, hogy az esetleg kellemetlen dolgokkal vádolt hatalomgyakorló egyszerűen kikerülheti a nyilvános kontrollt, ha begubózik, és hallgat. A bírósági döntés alapján innentől kezdve tehát közvetve ugyan, de bárki cenzúrázhatja bármely független műsorszolgáltató műsorát.
Nos, a bíróság, lehet, tudatlanságból, de az is lehet, a hatalmasoktól való félelemből kimondta, hogy a közrádiót szabályozó törvény az alkotmány fölött áll. Egy ilyen megállapításért pedig a joghallgató az első szemeszterben röpülne úgy, hogy a lába nem érné a küszöböt. A cenzúra tiltása és a szabad véleménynyilvánítás és információáramlás joga az alkotmányban szó szerint szerepel, kikerülhetetlenül, félremagyarázhatatlanul. Azt semmilyen egyszerű jogszabály nem írhatja felül. Még egy bírói döntés sem. S még akkor sem, ha a nagy népszerűségnek örvendő kormány egyik tagjának ez most éppen jól jött. Sőt, pont azért. Azon túl, hogy a fellebbezést követően esetleg helyben hagyott döntés után megint Strassbourgban kell szégyenkeznünk valakiért, érdemes beleolvasni az Eurobarométer friss adataiba. Az a kormány, amelynek Jahnátek is tagja, 31 százalékos bizalmi indexszel bír. A közrádió 78 százalékossal. A bíróságok 34-en állnak. Vajon miért? (Lovász Attila)