A magyar gazdaságpolitika más szemszögből

A magyar gazdaságpolitika esetében sarkos vélemények állnak egymással szemben. Helyhiány miatt megmaradunk az Orbán–Matolcsy-féle gazdaságszemlélet két emblematikus intézkedésénél, a különadóknál és az egykulcsos személyi jövedelemadónál. A jelenlegi kormány a pénzügyi és telekommunikációs szektort jelentős többletadókkal sújtja. Ha más formában, de valójában ilyen teher az energetikai cégek esetében a rezsicsökkentés is. A kritikusok szerint nincs egyébről szó, mint a nem is olyan rossz makrogazdasági mutatók fenntartásához szükséges terhek ilyen formában való áthárításáról a három szektorra. Az ellenzék az államkassza feltöltésére inkább a személyi jövedelemadó többkulcsossá való átalakítását szorgalmazza. Napjainkra hagyománnyá vált, hogy az alkoholtartalmú italok, a dohánytermékek és a folyékony halmazállapotú szénhidrogén származékú tüzelő- és fűtőanyagok jövedékiadó-kötelesek. Habár ezt a vásárlók fizetik, meglétük mégis az érintett szektorok terhe is, hiszen portékáik árát emelik. Úgyis lehet fogalmazni, hogy az ezeket a terméket gyártó illetve feldolgozó cégeket különadó terheli. Más korokban más termékeket sújtott különadó. Évszázadokon keresztül fontos kamarai bevételt jelentett a sóadó. A magyar gazdaságpolitika saját bevallása szerint azért terheli a fentebb említett szektorokat, mert napjainkban átlagon felül nyereségesek. Ez a gondolkodásmód eltér a jelenleg uralkodótól, ezért valóban nevezhető unortodoxnak. Az ellenzék a mostanság leginkább elfogadott állásponton van, miszerint a vállalati adó legyen egykulcsos, de a személyi jövedelemadó többkulcsos. Más szóval azt vallja, hogy a pénzügyben és a telekommunikációban keletkező átlagon felüli jövedelmeket ne a vállalatoktól szedjék be közvetlenül, hanem tegyék ezt közvetve: az ott dolgozók magasabb jövedelmét adóztassák meg magasabb adókulccsal. A magasabb személyijövedelemadó-kulcs lényegét tekintve szintén nevezhető különadónak. Szlovákia is alkalmazza, a köznyelv milliomosadónak nevezi. A „hagyományos” gazdaságpolitika tehát ugyanúgy alkalmaz többletadókat, csak azt nem vállalatokkal, hanem az alkalmazottakkal fizetteti meg.