A kínai fekete hattyú

Nassim Taleb libanoni származású amerikai közgazdász hozta be ezt a fogalmat 2007-ben a köztudatba azonos című sikerkönyvében.
A mindannyiunkat egyre lázasabban foglalkoztató kínai koronavírus-járvány kétségkívül fekete hattyúnak minősíthető. Pár héttel ezelőtt még senki sem sejtette, hogy milliós kínai metropoliszok kerülnek karanténba, és a világ közvéleménye feszülten figyel minden új fejleményre. 
A világtörténelemben nem voltak ritkák a halálos járványok, így érthető, hogy minden ismeretlen vírus mély félelmet kelt bennünk. A 2019-nCoV néven futó vírus a kínai Hupej tartomány fővárosában, Vuhanban került át állatokról az emberre, és azóta már több kontinensre eljutott. A koronavírusok családjába tartozó vírus hasonló a 2002-ben és 2003-ban komoly pánikot okozó SARS-vírushoz, amely szintén Ázsiából terjedt szét. Azt a vírust ugyan sikerült relatíve gyorsan megfékezni, ennek ellenére 774 áldozata volt. 
Eleinte úgy tűnt, a kínai hatóságoknak a mostani vírust is sikerül kordában tartani, de az elmúlt napokban már 4514 esetet dokumentáltak szerte Kínában és a szám óráról órára növekszik. A vírus már elérte Franciaországot, Németországot, az USA-t és Ausztráliát is, emberről emberre terjed, és a jelek arra utalnak, hogy már a lappangási időszakban is fertőző. A vírus terjedését elősegíti, hogy rendkívül kellemetlen időpontban bukkant fel, Kína ugyanis január végén a holdújév ünnepét ünnepli, és emiatt emberek százmilliói kelnek útra. Ennek következtében a vírus gyorsabban tudott terjedni, és így Tibeten kívül már minden kínai tartományban megjelent. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a vírus elleni küzdelmet már a kínai központi vezetés vette kézbe és Hupej tartomány több nagyvárosában karantént rendelt el. Ez a modern kor legnagyobb karanténja, hiszen csak Vuhan városnak 11 millió lakosa van.
Hogy mekkora a baj, azt ma még nem igazán tudjuk. A halálos áldozatok száma ugyan keddre már a százat is meghaladta, de a jelenlegi adatok szerint ez „csak” háromszázalékos halálozási arányt jelent, ami más vírusokkal összehasonlítva alacsonynak mondható. Ez biztatónak tűnik, de az elkövetkező hetekben fogjuk csak megtudni, hogy Kína mennyire tudta kordában tartani a vírus terjedését. Mindenképpen pozitívum, hogy a kínai kormány ma felkészültebb, mint a SARS-járvány idején, amikor késve reagált a járványra.

Ami viszont máris biztos, az az, hogy a vírusnak negatív hatásai lesznek a kínai gazdasági növekedésre, amely egyébként is lassulóban volt az elmúlt hónapokban.

Az első negyedévi GDP-növekedés biztosan visszaesik, a vírus terjedése ugyanis jelentősen visszaveti az üzletek és éttermek forgalmát, és értelemszerűen az idegenforgalom is veszteségeket szenved el. A teljes gazdasági hatás természetesen a vírus további terjedésétől függ. Ha sikerül az elkövetkező néhány hónapban megfékezni, hatása a kínai és a világgazdaságra csak korlátolt lesz.

Globális világunkban a legfontosabb feladat az, hogy a nemzetközi pánikot elkerüljük.

A szenzációhajhász (ál)hírek szintén vírusként terjednek a szociális hálókon, a konspirációs elméletek terjesztői már munkába álltak, tovább növelve nyugtalanságot és csökkentve a hatóságokba vetett bizalmat.

Érdemes azonban észben tartani, hogy a fertőzések 95 százaléka eddig Kínában történt, és a vírusnak Kínán kívül még nem volt halálos áldozata. A vírus terjedését mindenképpen figyelemmel kell követnünk, de ha esetleg köhögünk egyet, azt biztosan nem a kínai koronavírus okozta.