A keménymag diadala

Ami nyilván abból a tényből következik, hogy dunsztja nincsen a választóknak arról, mit csinálnak a politikusok a megyei parlamentekben. Ez viszont, ugye, nem lehet a választók sara, sokkal inkább a megyei parlamentekben lébecoló vicinális politikusokat minősíti.

Egyértelmű az a tény is, hogy a rendkívül alacsony választási részvétel nem jelezheti a pártok közti valós erőviszonyokat. Vagyis érvényes a közhely, miszerint a pártok társadalmi beágyazottságáról, valódi választói potenciáljáról a parlamenti választások tanúskodnak elsősorban.

Hiba lenne azonban abban a tévhitben ringatniuk magukat a megyei választások veszteseinek, hogy semmi sem történt, majd csak belehúznak a parlamenti választások előtt, és aztán minden nagyon szép, minden nagyon jó lesz, és sokkal elégedettebbek lehetnek majd, mint most. E tekintetben Bugár Béláék pártjára, a Hídra kell gondolni mindenekelőtt. Hiszen kár lenne tagadni, sokkal gyengébben szerepeltek, markánsabban maradtak alul az MKP-val szemben, mint amire feltehetően számítottak. A vereség, vagyis a „megyei csatavesztés“ oka pedig nagy valószínűséggel az, hogy a Híd stratégái - ha egyáltalán léteznek ilyenek - meglehetősen naiv módon választották meg a párt célközönségét. Ugyanis nem a szlovákiai magyar választókat, vagyis az MKP eddigi választótáborát igyekeztek megkörnyékezni elsősorban, hanem az ország választásra jogosult népességét en bloc. Érthetetlen módon sokkal vehemensebben nyomultak például a fővárosban, meg Közép- és Észak-Szlovákiában, mint azokban a dél-szlovákiai járásokban - a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járás -, amelyekben a szlovákiai magyarság mintegy kétharmada él. Pedig világos, hogy a szlovák nemzetiségű választó számára bőséges kínálat áll rendelkezésre jobb- és baloldali szlovák pártokból egyaránt. Tehát bármennyire szimpatikusnak is tarja Bugárt, az ő megnyerő mosolyáért, szeressük egymást gyerekek szlogenéért, soha nem fog magyar politikusok alapította pártot támogatni. Nos, ha legalább csak valamivel kevésbé igyekeznek a Híd politikusai a szlovák választóknak udvarolni és kampányuk súlypontját az említett régiókra helyezik, nyilván nagyobb eséllyel lettek volna képesek megszólítani azokat a tömegeket - a magyar választópolgárok 80 százalékát!!! -, akik most rá se bagóztak a választásokra. Igaz, egyik párt, az MKP sem tette ezt meg. Csakhogy az MKP-nak létezése óta vitathatatlanul kialakult egy rendkívül fegyelmezett választóbázisa, mondhatni keménymagja, amely a szlovákiai magyarok mintegy 20-25 százalékát teszi ki. Tagjai pedig akár egy villanykaróra is hajlandók szavazni, csak legyen ráfestve a pártlogó…

Tévedés ne essék, ez egyáltalán nem bírálat akar itten lenni. Valamirevaló politikai csoportosulás ugyanis nem létezhet efféle, ha úgy tetszik a vidéki pártstruktúrákat és azok holdudvarait adó keménymag nélkül. Tessék csak megnézni, hogy a megyei választásokon azok a parlamenti pártok domináltak - tekintet nélkül arra, hogy ellenzékiek-e, avagy kormányon vannak - amelyek hús-vér emberekkel azonosíthatók.