A kelet Párizsai

Elég komoly tülekedés alakult ki néhány város között, hogy kit illessen ez a meglehetősen közhelyes titulus. Versenyben van még Sanghaj is, és körülbelül fél Ázsia.

A magyar közbeszédben a „kelet Párizsa” címet leginkább talán Bukaresthez kötjük. A „Bukarest, a kelet Párizsa” relatíve közismertnek számít, főleg történészi körökben; hiszen volt egy történelmi kor – a 20. század első fele – amikor Bukarest erre a címre elég tudatosan pályázott. A nagyívűnek szánt román városfejlesztés ekkor a francia fővárost tekintette példának.

Magyar körökben ezt a jelzőt, a „kelet Párizsát” persze sokszor maliciózusan, vagy iróniával szokták kiejteni, körülbelül arra utalva egy félmosollyal, hogy „álmodik a nyomor”.

Valóban, valljuk be, Bukarestnek imázsban nem sikerült a francia fővároshoz felzárkóznia, sőt, ezért a címért ma már mások is elkezdtek versengeni. Egy friss, interneten is elérhető dunai hajózási turisztikai portál például egy Németországból induló többnapos dunai hajózást hirdet, aminek végállomása a kelet Párizsa – azaz Budapest. De igazából a „Budapest, a kelet Párizsa” szóösszetételnek is van történelmi előzménye: a kiegyezés után, az 1880-as évektől többször előkerül ez a szókapcsolat hivatalos dokumentumokban is. Az Országos Iparegyesület 1891-ben például azt írja: „Budapest hivatása, hogy világvárossá emelkedjék: Budapest hivatása, hogy Kelet Párizsa legyen”. Egy érdekes turizmustörténeti esszé pedig („A kelet Párizsától a Duna királynőéig” címmel) azt vezeti le, hogy voltak ekkoriban viták arról Magyarországon, hogy a magyar fővárost Párizzsal és általában a Nyugattal kell összehasonlítani, vagy ellenkezőleg, Budapest nemzeti sajátosságait kéne hangsúlyozni.

Szóval valamikor Budapestre is ráaggatták a „kelet Párizsa” jelzőt, és ez mostanában újra előjött, nem is kicsi intenzitással. Számos turisztikai portál külön cikket szentel a Budapest–Párizs összehasonlításoknak, alapvetően inkább pozitív színben tüntetve fel a magyar fővárost.

De ezzel együtt sem mondható, hogy Budapest ebben a városmarketing-versenyben legyőzte volna Bukarestet, mert ez nem valamiféle magyar–román meccs. Rengeteg város jelentkezett be ugyanis erre a meglehetősen közhelyes címre, köztük Prága és Varsó is (nemrég egy világháborús regény Varsót tette a kelet Párizsává), illetve Európán kívüli, főleg ázsiai városok tömege. Egy internetes kutatás szerint a legnépszerűbb online keresőprogramban a „kelet Párizsa” kifejezéshez az első száz helyen összesen tizenöt város kapcsolódik. Közülük Sanghaj említési gyakorisága kiemelkedik, de azért sokszor Lahor, Kalkutta, Teherán és Karacsi is Párizshoz mérettetik. Egy ezzel foglalkozó szak-blog még tud mindezen kívül az észak Párizsáról (Tromso, Norvégia), a dél Párizsáról (Buenos Aires) és Szibéria Párizsáról is (Irkutszk).

Párizs-hasonmások, Párizs-epigonok tehát szerte a földgolyón, ami lehet, hogy segít valamit ezeknek a fejlődő, vagy fejlődni akaró helyeknek a marketingben; de amelyik várost ez a sok-sok szlogen, pozícionálás és erőlködés végső soron igazán naggyá tesz, az nyilván Párizs maga.