A HÉT ESEMÉNYE Kopcsay és Szombaty szerint

A pozsonyi városi képviselők nem fogadták el a hazárdjátékok betiltását. Várható volt a döntés. Mégis világosan mutatja: nem tudjunk kormányozni saját magunkat. Megválasztott képviselőink nem átallkodnak választóik érdekeivel ellentétesen is cselekedni. Akár szembe is köpik a választót, majd azzal számolnak, hogy a polgár megtörli az arcát, és naivan megválasztja őket újra. Lehet, hogy a hazárdjátékok teljes betiltása nem ideális megoldás, de a sötétített ablakú játéktermekkel megpakolt pozsonyi utcák látványa radikális eljárásért kiált. Korlátozni kell a gamblerkedést, s a nyilvános terek ilyen szégyenteljes csonkítását. Látszólag pozsonyi kerete van egy következő városi ügynek, azaz Rozin vállalkozó abbéli igyekezetének, hogy további városi szőlők bérletéhez jusson hozzá. A múltban már bérbe vett szőlőültetvényeket állami intézményektől, és hamarosan már tulajdonosként szerepelt. A hely, ahol a nevezett szőlő található, szimbolikus. A főváros egyik legszebb pontján a szocializmus idején a külföldi rádióadások vételét megakadályozandó zavaradó állt. Később úgy tűnt, hogy a szőlőkkel és kertekkel teli biotóp a pozsonyiaknak szolgálhat, de tévedés! Hamarosan elárasztották a legcsúfabb újgazdag villák. Természetesen mindegyik magas fallal körülvéve, hogy mindenki számára világos legyen: a nyilvánosságnak semmi keresnivalója itt! Nagyon szimbolikus szlovákiai történet. Elvégre, a Pozsony felett fekvő szőlősökben van telke Robert Ficónak is, aki még mindig a Bonaparte komplexumban lakik, s állítólag még mindig keresi optimális új lakhelyét. Szóval, a politikus bármit megenged magának, mert a választó is bármit megenged neki. Romániában is, ahol az emberek kimentek az utcára, mert a kormány vissza akarta fogni a korrupció elleni harcot, a legújabb felmérések szerint ugyanaz a kollektív pofozásnak kitett párt nyerné a választásokat. Van ebben logika? Nincs. Nem tudjuk önmagunkat kormányozni, így az egész jövőnk hazárdjáték. MÁRIUSKOPCSAYa SME publicistája  ---------------------------------------------------  A hét legjelentősebb magyarországi politikai eseménye a budapesti olimpiarendezési népszavazás aláírásgyűjtésének zárása. Az MSZP és a DK árulkodó passzivitása mellett a kisebb ellenzéki pártok, az LMP és főleg az új mozgalom, a Momentum köztéri kampánya hatalmas eredményt hozott 266 ezer leadott szignóval, vagyis vélhetően biztonságosan a 138 ezres referendum kiírási limit feletti érvényes aláírással. Az utcai politikai hadgyakorlat megmutatta, hogy az ellenzéki erők a fővárosban képesek mozgósításra, és megmutatta azt is, hogy az MSZP–DK-duónak fontosabb az ellenzéki rivalizálás, ha már a Momentum az ügyet bevallottan párttá válása főpróbájának találta ki, a régi „baloldallal” szemben is. Őfelsége ellenzéke tehát lapít, a Fidesz számára pedig innentől megfontolandó, hogy frontot nyisson/tartson fent egy olyan vitában, amely nehezen nyerhető meg, miközben Budapest 2024-es rendezési esélyei halványak a Párizs–Los Angeles-duóval szemben – Tarlós főpolgármester látszólag durcásan már utalt is az olimpiai pályázat visszavonásának eshetőségére. És bizony, Orbán Viktor képes lazán kihátrálni akár elvi kérdésekből is, mint a vasárnapi boltzár, ha komoly ellenerőt érzékel, ha túl sok energiát vinne el a harc. Ilyenkor jöhet a figyelemelterelő nemzeti konzultáció valami nyerőnek gondolt témában: mondjuk megvédeni Brüsszeltől a magyar disznótorost vagy népileg leszabályozni az éjszakai buszkirándulásokat. *  *  *A hét legfontosabb külpolitikai híre változatlanul Trump, Trump és Trump. Ezúttal az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mondott le orosz kapcsolatai miatt, a Putyin-barátkozás generálisan is hűlni kezdett: megpendítették a Krím visszaadását Ukrajnának, ami olyan, mint egykor alkoholmentes sörrel kínálni Jelcint. Trump beköltözése zajos és unortodox, a show folytatódik. SZOMBATHYPÁLpublicista