A grúz helytartó – egy milliárdos kezében a kaukázusi ország

A Bidzina Ivanisvili által gründolt Grúz Álom mozgalom vasárnap beteljesítette a politikai célt, a Szaakasvili rendszer végleges leváltását. A többi pedig már történelem. Annyi bizonyos hogy a mindenki által különcnek tartott Szaakasvilinek sikerült megváltoztatni az országot az elmúlt tíz évben: Grúzia demokratikusabb, nyitottabb, kevésbé korrupt, Európa felé forduló, de egyúttal nacionalistább és vallásosabb is. Az itt is erősödő tradicionalizmus egyelőre jól megfér Európával. Misának és csapatának sikerült a grúz hatóságok reformja is, a polgárok felé fordulás és a szabályok betartása nap mint nap meglepetést okoz a posztkommunista államok működéséhez szokott embernek. A változásnak azonban ára is volt: nem sikerült munkát adni a grúzok több mint felének, vagyis a polgárok jó része tarthatta magát a változások vesztesének. A rendszert pedig egyre inkább a jól fizetett rendőrség tartotta fent, a bíróságok pedig a vádlottak 99,9 százalékát találták bűnösnek, így Grúzia európai rekorder a börtönök telítettségét illetően. Nem csoda, hogy a grúzok mindössze 20 százaléka tartotta Szaakasvili munkáját hasznosnak mandátuma leteltekor, s több mint harmaduk vallja, hogy a változást hozó parlamenti választások után már kevésbé fél (az államtól). Azonban Bidzina Ivanisvili jelenlegi kormányfő sem kevésbé excentrikus személy. Emlékszem, mi jutott eszembe tíz évvel ezelőtti, első grúziai utam során, amikor megpillantottam akkor épülőfélben levő palotáját. Pontosan Grúzia egykori uralkodóinak impozáns vára mellett építette nem kevésbé impozáns és teljesen modern rezidenciáját. Akkoriban jótékonykodásáról volt ismert, de mindenki csak hallott róla, nem lépett a nyilvánosság elé. Márpedig az az ember, aki ide építi palotáját, előbb-utóbb a politikai hatalmat is át akarja venni – mondtam a taxisnak anno. Máig nem tudni, pontosan min veszett össze Misa és a reformjait eredetileg nagy összegekkel támogató Bidzina. Hogy az utálat mára nagy és általános, azt Bidzina nyilatkozatai bizonyítják – Szaakasvili és társai társadalmi bázisának teljes felszámolása a cél. Az elnökválasztáson vasárnap a Grúz Álom jelöltje, a politikában idáig kevéssé ismert egyetemi rektor, Giorgi Margvelasvili nyert 60 százalékkal, ám Szaakasvili jelöltje, David Makradze is szerzett 20 százalékot. Ez úgy is értelmezhető, hogy mindenki nyert, ám ha Bidzina tartani akarja magát korábbi ígéretéhez és lecsukja Misát (is), hiszen megszűnik államfői mentelmi joga – akkor Grúzia sokat veszíthet. (Amikor tavaly a Grúz Álom megnyerte a parlamenti választásokat, azonnal több addigi vezető beosztású hivatalnokot őrizetbe vettek.) Az biztosnak tűnik, hogy Bidzina lemond miniszterelnöki funkciójáról és saját kezűleg jelöli ki utódját (vasárnap óta pedig az államfő is az ő embere). Nagy kérdés, hogy „visszavonulása” után milyen szerepet akar betölteni, egyelőre a civil társadalom részeként szeretné a mindenkori hatalmat ellenőrzése alatt tartani. Mivel Bidzina vagyona az ország bruttó össztermékének negyven százalékát teszi ki, egyfajta láthatatlan helytartóként továbbra is kézi vezérléssel fogja Grúziát irányítani. Ez pedig sokkal inkább nevezhető „tradicionálisnak”, semmint európai kormányzásnak.