A fő gond az ellenzék, nem Kotleba

Például a Focus ügynökségnél 11,8 százalékos a támogatottsága, de ha közelebbről megnézzük a számokat, nem arról van szó, hogy egyre több embert szédítenek el az autoritatív, neofasiszta szónoklatok. 

A valóság az, hogy már egyre kevesebben szégyellik bevallani, hogy Kotlebára szavaznának, 

az adatok szerint a kisvároson vagy falun élő, alacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak vannak köztük többségben.

Mintha lekopott volna a stigma Kotlebáról.

Hiszen egy parlamenti párt elnöke, és a Legfelsőbb Bíróság sem rendelte el pártja feloszlatását. Tárgyalt vele Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, Robert Fico pedig nyilvánosan köszönetet mondott a pártnak, amiért a parlamentben megszavazta a nyugdíjkorhatár plafonjának bevezetését.

Mi több, Fico kiállt a rasszista kijelentések miatt elítélt Milan Mazurek volt ĽSNS-es képviselő mellett.

Mindezek ellenére ugrásszerű népszerűségnövekedésről nem beszélhetünk. Tavaly nyáron szintén mértek már az ĽSNS-nek 12 százalék körüli eredményt, aztán visszacsúszott 10-re. 

Mindez csak azt a nézetet erősíti, hogy minden társadalomban van egy körülbelül 10 százaléknyi réteg, amely hajlamos radikális pártokra szavazni, és ez a tábor attól függően erősödik vagy fogy, hogy milyen a társadalmi hangulat, a közbeszéd és hogyan alakulnak a politikai folyamatok. 

Kotlebáék aranykora ez, hiszen az ő malmukra hajtja a vizet a smeres Ľuboš Blaha és Harabin is. Ugyanúgy feszültséget szítanak, egy követ fújnak az ĽSNS-szel, de ezen a tűzön Kotleba sütögeti a pecsenyéjét.

Mivel a választók szemében ő az autentikus, igazi rendszerellenes radikális politikus, a többiek pedig csak utánozzák, de ezzel is őt erősítik.

Valójában az ĽSNS nem erősödik jelentős mértékben, a demokratikus ellenzék viszont gyengül. A Progresszíveknek tavaly nyáron még majdnem 15 százalékuk volt a Focusnál, a második legerősebb párt volt, őszre visszaesett 12-re, mostanra pedig 10-re. Kiska pártja, a Za ľudí feltörekvése is megtorpant, OĽaNO és Igor Matovič új erőre kapott, de nem válik az ellenzék vezető erejévé. Ebben a helyzetben Kotleba igen könnyen a legerősebb ellenzéki párt elnöke lehet, bár senki sem fog vele kezet a demokrata táboról.

A gond a demokratikus ellenzéki pártokkal van. Minden erőfeszítés ellenére nem tudnak egységesen fellépni, a Smer pedig sikeresen támadja az egyes pártok vezetőit. A Progresszív Szlovákia kiválóan szerepelt a megyei választáson, majd álomszerűen végződött számára az államfőválasztás, de a lendület mostanra megtört, és jelentkezett az új pártok hagyományos problémája, a stabil szavazótábor hiánya. 
Persze a választásig van még néhány hét, egy jó kampány sokat hozhat és a tévéviták is alakítják a helyzetet, már ha valaki képes úgy szerepelni, mint  Zuzana Čaputová. Ha Michal Trubannak és Andrej Kiskának sikerül ezt megismételnie, letaszíthatják a dobogóról Kotlebát. Azonban egyikük sem olyan jó szónok, mint Čaputová, és a személyes varázsát sem tudják utolérni. Csak úgy tudják megerősíteni szavazótáborukat, ha a vitákban a saját témáik fognak dominálni és meggyőzően tudják képviselni nézeteiket. Ez a téma pedig a túszul ejtett állam visszaszolgáltatása az állampolgároknak.
A szerző a Trend hetilap kommentátora