A FAZ vezércikke a Steinmeier-látogatásról

A konzervatív napilapban Georg Paul Hefty úgy vélekedett, hogy a látogatás a németországi választási kampány jegyében megkérdőjelezhető keveredést eredményezett. A külügyminiszter és kancellárjelölt Steinmeier ugyanis meg akarta előzni Angela Merkel kancellárt, - aki egyben vetélytársa  a szeptemberi parlamenti választáson -, és "Németország köszönetet mond" mottóval két olyan országot - és olyan eseményeket - mosott össze, amelyeket nem lehet közös nevezőre hozni.

Hefty jogosnak tartotta, hogy Magyarországnak már most elismeréssel adózzanak a vasfüggöny húsz évvel ezelőtti lebontásáért, s még talán igazolható az emlékezés már most az augusztusi páneurópai piknikre és a szeptemberi 10-i határnyitásra is. Mindenképp korai azonban most emlékezni a prágai német nagykövetségre menekült NDK-sok kiengedésére, ami 1989 szeptember végén történt. "Ezzel ugyanis egy kalap alá vesznek két országot, amelyek akkoriban ideológiai ellenfelei voltak egymásnak" - vélte a magyar származású német újságíró, emlékeztetve: Magyarország ugyanis 1989 májusában - Pozsgay Imre szavaival - deklarálta, hogy "nem akarja védeni más államok határait", ami alatt az NDK határait és a berlini falat értették. Eközben az akkori Csehszlovákia megpróbálta fenntartani a "népek szocialista börtönét".

Ami Prágában történt, nem lett volna lehetséges anélkül, ami előzőleg Magyarországon és Lengyelországban lezajlott. Budapest és Varsó ugyanakkor haladt a saját útján - Prága és Kelet-Berlin ellenséges megnyilvánulásai dacára - vélekedett a lap.

"Ám Steinmeiernek ma nem a történelmi következetesség a fontos. Ő örül annak, hogy alaposan benőtte a fű az egykori - a Német Szociáldemokrata Pártban is létezett - véleményeket. Akkoriban ugyanis sokan - túlságosan is sokan - tekintették Walesát Gdanskban és Pozsgayt Budapesten inkább a szovjet rendszer nyugalmát zavaró tényezőknek, mint Kelet-Európa felszabadítóinak" - írta Georg Paul Hefty.