A csehek nem foglalkoznak a benesi vagyonelkobzásokkal

A cseh külügyminiszter szerint Prága semmiképpen sem fogja felülvizsgálni a csehszlovákiai németek és magyarok vagyonának a második világháború után történt elkobzását. Jan Kavan kijelentette: a Benes-dekrétumok a cseh jogrendszer részét képezik, de ma már hatástalannak tartják.

„Biztosíthatok mindenkit, hogy a cseh kormány nem tesz semmiféle olyan lépést, amely megnyitná a vagyonjogi kérdéseket, vagy pedig lehetővé tenné az ellenséges vagyon elkobzásáról hozott háború utáni döntések felülvizsgálatát" - jelentette ki Jan Kavan abban az interjúban, amelyet a Právo napilap közölt.

A második világháború után a csehszlovákiai német és magyar kisebbséget Prága háborús bűnösnek nyilvánította, a kisebbség tagjai elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, vagyonukat pedig elkobozták. Az 1989-es rendszerváltás utáni kárpótlási törvények viszont csak az 1948 februárja után foganatosított intézkedéseket orvosolják.

A miniszter leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok „a cseh jogrend részét képezik, s ez így is marad", de a dekrétumokat ma már kihunytnak, hatástalannak és felhasználhatatlannak tartják.

Kavan elmondta, hogy ismételten megvitatta a témát Günter Verheugennel, az Európai Unió bővítési biztosával, aki biztosította őt arról, hogy a Benes-dekrétumok kérdése nem része az uniós csatlakozási tárgyalásoknak, s nem feltétele Csehország uniós csatlakozásának. A Benes-dekrétumok kérdésében „egyetértettünk abban, hogy a történelem részét képezik, és ennek így is kellene maradnia".