5G sebességű kínai hadászati terjeszkedés

Megerősítette azt, amire számíthattunk: a kínai és az amerikai kiadások miatt jelentősen nőttek a globális hadászati költségek. Emellett a világ minden más régiójában is növekedtek a kiadások, úgy tűnik, ilyen idők jönnek. A hidegháború után 1998-ban volt a legalacsonyabb a védelmi kiadások mértéke. Ahhoz képest 2018-ra 75 százalékkal nőtt ez a pénzösszeg, és a hidegháború óta a legmagasabb. Mindenki fegyverrendszereket vásárol és kiberhadsereget képez ki.

A kínai terjeszkedés itt is minden szinten érezhető. A hiperszonikus hajóromboló rakéták fejlesztésétől a tajvani szoros militarizálásán át a hagyományos hadászati területekig folyamatos és látványos a fejlesztés. De nem csak e területeken. 2018-ban fogadta el Kína az északi-sarki stratégiát. A nem NATO-tag Norvégia partjain is használhat kikötőket a felfedező küldetésekhez. Már a második jégtörőt építi, és már az oroszokat is aggasztja a növekvő kínai jelenlét az arktiszi területeken.

A katonai befolyás azonban nem csak ezeken a frontokon tapintható. Például az 5G mobilhálózatról elsőre és másodjára is a civil felhasználás jut eszünkbe: gyorsabb játékok, okosabb autók, ügyesebben kommunikáló gépek jöhetnek. Azonban a hadászat sem feledkezett el az 5G-ről: egy ilyen mobilhálózat harcmezőn való felhasználása kifejezett cél nemcsak Pekingben, hanem Washingtonban is.
 
A Kínai Kommunista Párt már 2014 óta sürgeti a kínai egyetemeket és cégeket, hogy az 5G terén szerezzenek tapasztalatokat és szellemi tulajdonjogot. Míg a 4G-nél 7 százalékos szellemi tulajdonrészesedéssel bírt Peking, az 5G esetében most már 40 százalék felett jár.

Ezért nő az aggodalom a demokratikus országokban, ahol nem lehet a cégeket, a hadsereget és a többi szereplőt hirtelen egy feladatra ráállítani, mint a parancsuralmi rendszerekben. Ez az innováció szempontjából kedvező, viszont most, a rövid távú versenyben hátrányt jelent. Ezért dolgozik azon a Huawei-botrányt kirobbantó Fehér Ház, hogy a jogállamiság keretein belül védje az euroatlanti térség piaci és nemzetbiztonsági érdekeit az 5G terén is.
 
A kínai felépítkezésnek része a térségünket is célzó Egy övezet – egy út terv is, amelyben a kínai törvények kötelezik a kikötőket és logisztikai állomásokat fenntartó kínai cégeket, hogy együttműködjenek a katonasággal és kövessék az állami érdeket. Nincs gazdaságpolitika közvetlen pártérdek nélkül, ha Kínáról van szó. Ezt kellene megértenie térségünk vezetőinek is, és ennek megfelelően mérlegelni a kockázatokat.