RÖVIDEN

A szellőzés leginkább azért fontos, hogy az alvók által éjjel kilélegzett és az esetleges főzéskor keletkező nedves levegő cserélődjék. Figyelni kellene ezért a szellőzők méretétre és elhelyezésére is. A nyáron használt sátrak belső ponyvájának teteje lehet e célból akár teljesen hálós is. A sátrak többségénél a külső ponyván, fent vannak a nagy szellőzőrések

Ha beázott a sátor

Ne lepődjünk meg, ha a külső ponyva belső fele reggel csillog a víztől, és pár esőcsepp esetleg a nyakunkban landol. Ez csak páralecsapódás és nem feltétlen azt jelenti, hogy beázott a sátor (ha igen, akkor rosszul választottunk). A nedves sátrat lehetőleg szárítsuk ki még reggel. Ha erre nincs lehetőség (sötétben, indulás, köd, eső esetén), akkor a napközben, a hosszabb pihenők alkalmával próbálkozzunk. Két-három napnál tovább ne tartsuk nedvesen a sátrat, mert a műanyagnak is árt a nedvesség. A jól szellőző sátor természetesen gyorsabban is szárad, és könnyebben megbirkózik a páralecsapódással is.

Többnyire a hátunkon visszük

Mivel a sátrat általában a hátizsákban (esetleg rajta) hordjuk a súlyelosztás végett, a külső és a belső ponyvát is érdemes külön csomagolni. Két emberre szétosztva így már fejenként is csak 1,5–2 kg teher jut. Egy idő után rájövünk, hogy a gyárinál jóval kisebbre is össze lehet hajtani a ponyvákat. Próbáljuk ezért ki, hogy a ponyvát miként lehet a lehető legkisebbre összehajtani. (Én hosszú, keskeny csíkba, a köteleket beletemetve tekerem össze.) Természetesen ilyenkor már nem a tokjában rakjuk be a sátrat a hátizsákba, hanem négyfelé osztva: rudazat, cövekek, külső ponyva, belső ponyva. (cs)