Kevés a négycsillagos kemping

Több kempingben is kedvezményeket biztosítanak a gyerekeknek – ők általában fél áron szállhatnak meg – néhány helyen 30-40-százalékkal kevesebbet fizetnek a katonák, diákok és a nyugdíjasok is. Egy átlagos négytagú családnak tehát kocsival együtt napi 300-700 koronájába kerülhet a sátorozás, ami az átlagos szállodák szobaárának egynegyede, egyötöde. A relatív olcsóság mellett azonban a legtöbb kemping szolgáltatásainak színvonala alacsony, az utóbbi időben kevés fejlesztés történt. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbbjük csak időszakosan, nyáron tart nyitva, így nem tudnak elég anyagi forrást biztosítani a fokozatos felújításra, bővítésre.

Kevesen tudják, hogy a kempingekre is érvényes a szállodáknál megszokott csillagos minősítés, melynek pontos útbaigazítást kellene nyújtania az egyes szálláshelyek színvonaláról: a legjobb ellátást nyújtó négy csillagot, a legalacsonyabb osztályba tartozó egy csillagot kaphat. Tavaly tavasszal lépett életbe a gazdasági minisztérium rendelete, mely pontosan meghatározza, hogy milyen alapszolgáltatást kell nyújtania például egy három csillagos kempingnek, hány WC-vel, zuhanyzóval kell rendelkeznie, milyen étkezési szolgáltatásokat kell biztosítania a táborlakóknak, az egyes sátorhelyeket milyen módon kell elválasztani egymástól. A legmagasabb osztályú táborhelyen a sátorhelyeket növényzetnek kell egymástól elválasztania, és biztosítani kell a sátrak áramellátását is. A magasabb osztály esetében a kemping területén vendéglőnek kell működnie, az állandó melegvízellátás is természetes ezeken a helyeken.

Szlovákiában azonban kevés a színvonalas sátortábor, a háromcsillagosból is csak mindössze 30 működik. A legtöbb pénzt a higiénia berendezések – WC-k, mosdók, zuhanyzók – karbantartása és felújítása emészti fel, talán könnyebb helyzetben vannak azok a kempingek, ahol a sátorozási lehetőség mellett hotel is található: ez egész évben működhet, jobb a kihasználtsága, nagyobb forgalmat bonyolíthat, és annak a veszélye se áll fenn, hogy a téli zárva tartás idején vandálok rongálják meg a berendezéseket.

A kempingek gyakran silány állapota ellenére nem ritka a külföldi vendég sem, Európa fejlettebb országaiból főleg a németek, hollandok és a belgák keresik fel szívesen a szlovákiai táborokat, a volt szocialista országok közül csehországi és lengyelországi vendégekkel lehet a sátortáborokban találkozni. A kemping gazdaságos, eredményes működése sokban függ a jó marketingtől és a reklámtól.

Az interneten viszonylag kevés kemping hirdeti magát, pedig ez az egyik legolcsóbb, mindenhonnan könnyen elérhető reklámlehetőség. Néhányan azonban már élnek ezzel a lehetőséggel, és akár internetes helyfoglalást is biztosítanak amellett, honlapjukon részletesen bemutatják az általuk üzemeltetett kempinget és az ott igénybe vehető szolgáltatásokat.

A fogyasztói főfelügyelőség tavaly lezajlott ellenőrzése a 13 ellenőrzött kempingből 11-ben hiányosságokra bukkant. Leggyakoribb hiányosságok közé tartozott a hiányzó nyilvános telefon, nem volt kifüggesztve az árjegyzék, hiányoztak az információs táblák, nem tartották be az egyes kategóriákra vonatkozó előírásokat, illetve hibás volt a besorolás. Gyakori volt az is, hogy a higiéniai berendezések száma nem felelt meg a táborlakók számának, kevesebb volt a zuhany, a vagy a WC-ből hiányzott a szemétkosár és a toalettpapír. A gazdasági minisztérium érvényben lévő rendelete pedig a szakemberek szerint egyértelműen rendelkezik, mindenki könnyen kiderítheti, melyik osztályba sorolható az általa működtetett kemping.

A szabályozás azonban nem minden. Sajnos több üzemeltető nincs tisztában a becsületes vállalkozás alapelveivel. Ennek ellenére a főfelügyelőség szerint a legtöbb esetben támaszkodhatunk a csillagok nyújtotta információra, kisebb hiányosságoktól eltekintve azt találjuk majd ott, amit a rendelet előír.