Feröer-szigetek: Autonómia az óceán közepén

POSTA ÁKOS ISTVÁN

A második világháború alatt a dán törzsterületet Németország, míg a Feröer területet Nagy-Britannia szállta meg. Mivel a két országrész közötti kapcsolat megszakadt, a szigetcsoport kénytelen lett önmagát igazgatni, és rájött, hogy az autonómia sokkal jobb, mint a gyarmati státus. A második világháború után nem akarták, hogy a régi rend álljon vissza, ezért népszavazást kezdeményeztek, amelyen a lakosság többsége a függetlenség mellett döntött. Ezt azonban a király nem volt hajlandó elfogadni, s az általa kierőszakolt újabb szavazáson már a „Dánián belüli autonóm országrész” státust fogadták el, amelyet az 1948-as Honrendelkezési Törvény garantál. A helyi kormány évről évre egyre több ügyben kompetens. 2008 óta önálló külügyminisztériuma is van. A koppenhágai Folketingbe két képviselőt delegál. A helyi parlamentnek – a szlovákhoz hasonlóan – a miniszterek nem tagjai, ha egy parlamenti képviselő miniszter lesz, a helyére póttag kerül. A szigetvilág 1976 óta bélyegeket is kibocsát, a FIFA és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság teljes jogú tagja, az Olimpiai Bizottságnak azonban nem, az olimpiákon résztvevő feröeri versenyzők dán színekben neveznek. A futballvilágban az első, nemzetközileg hivatalosan is elismert meccsük egyben a legemlékezetesebb is volt, az újonc csapat ugyanis megverte Ausztriát.

Munkaerőpiac, gazdaság

A Feröer-szigeteken már az 1970-es, 1980-as években teljes volt a foglalkoztatottság. A lakosság túlnyomó része halászattal foglalkozott, sokan a halfeldolgozó cégekben kaptak munkát. A gazdaság helyzete a korabeli szocialista országokéhoz, Csehszlovákiáéhoz és Magyarországéhoz volt hasonlatos. A 90-es évek elején a korábbi rendszer tarthatatlanná vált. A munkanélküliség hirtelen elérte a 25%-ot, ezért sokan Dániába vagy külföldre költöztek. Ma már Koppenhágában annyi feröeri él, hogy Tórshavn után az lehetne második legnagyobb feröeri város, hiszen több itt a feröeri, mint bármelyik vidéki városban. A gazdasági helyzet az évezred végére újra rendeződött, mára Európa-szerte újfent itt a legalacsonyabb a munkanélküliség.

A főváros és az infrastruktúra

A szigetcsoport legnagyobb részén kiépült az úthálózat is. Immár két tenger alatti alagút is található Feröeren. Az egyik a repülőtérre, a másik a szigetország második legnagyobb városába, Klaksvíkba vezet.

Feröer fővárosa Tórshavn. A hozzá csatolt elővárosokkal majdnem 20 000 ember él itt. Bár a település gyalogszerrel is könnyen bejárható, mégis olyan az ember érzése, mint egy igazi világvárosban: hangulatos belvárosi utcácskák, kávézók, múzeumok, színházak, tv-, rádió- újságszerkesztőségek, diszkók, könyvtárak, egyetem, minisztériumok. A tórshavni tömegközlekedés ingyenes, a vidéki járatokra viszont jegyet vagy bérletet kell váltani.

A belvárosban található a Tinganes, amely egy kis földnyelv formájú városrész régi faházakkal, itt van a miniszterelnöki hivatal épülete is. A két oldalán egy nagyobb és egy kisebb kikötő, a közelben található a dóm is. Távolabb, az egyik kertvárosban látható a nagyobb, modernebb Vesturkirkjan, amely 1977-ben épült. A parlament, a Løgting is egy faházban székel, a hozzá csatlakozó új rész nemrég készült el, ezzel szemközt van az összes (6) parlamenti párt irodája. Már csaknem mindegyik párt kormányozott, szinte mindegyik más párttal, a hagyományos konzervatív, liberális, szociáldemokrata, keresztény fundamentalista törésvonalak mellett, a szakadár és az egységpárti jelleg is megtalálható a pártpalettán.

A belvárostól kifelé sétálva találjuk a nemzeti galériát (Listasavn), mellette a Gundadal sportcsarnokot. Ha egy másik úton indulunk el, a szigetvilág egyetlen plázájához, a Tróndur Patursson által tervezett, üvegfestményekkel díszített SMS-hez jutunk el.

A belvárostól kissé távolabb található a Nordurlandahusidđ (Észak Háza) nevű kultúrpalota, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. Mellette a közszolgálati rádió épülete áll.

Argirban – amely immár a városhoz tartozó, korábbi előváros – egy kis strandra is ellátogathatunk, ahol néhány nyári napon meg is fürödhetünk az óceán vizében.

A vidék

Természetesen a vidék is számtalan látnivalóval szolgál. Kirkjubourban található a Roykstovan, Európa legrégebbi, ma is lakott faháza, az UNESCO világörökségi státusának várományosa. Mellette a régi Magnus templom romjait találjuk.

Bár Gota csupán 1300 fős falu, mégis kiemelkedő jelentőségű a feröeri kulturális életben. Régi és modern temploma mellett számtalan látogatót vonz az itteni strandon megrendezett G! fesztivál, a Pohoda és a Sziget itteni megfelelője. Itt él a legismertebb feröeri énekesnő, Eivor Pálsdóttir is. A festői szépségű faluban magyarok is élnek.

Nevezetességek

Feröer leglátogatottabb nevezetessége a Vestmannabjrgini. A meredek sziklafalon – amelyet a látogatók túrahajókról nézhetnek meg – számtalan madárfaj költ. A sziklaszirtekhez Vestmanna kikötőjéből juthatunk el: legjobb, ha a helyi hajóskapitányok által, naponta több alkalommal is induló túrán fedezzük fel a látnivalót. Szintén Vestmannából lehet eljutni Mykines szigetére is, ahol mindössze 23 ember él.

A legdélebbi sziget Suduroy. Ide Tórshavnból 2 óra az út, komppal. A sziget legnagyobb városa, Tvoroyri, templomáról és bazaltképződményeiről ismert. A következő, tervezett tenger alatti alagút is ide vezet majd a fővárostól, s ha elkészül, a világ leghosszabb ilyen építészeti konstrukciója lesz.

Helyi unikumok

Feröer szülötte az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett Niels Finsen, valamint az irodalmi Nobelt visszautasító író és képzőművész, William Heinesen is. A világon egyedül itt maradt fenn a középkorban Európa-szerte elterjedt népballadatánc, de ma is sokkal szélesebb a zenei paletta: a modern zene összes ágazata képviselteti magát, a kortárs komolyzenétől a countryn át a metálig.

Repülővel vagy komppal

Feröerre a leggyorsabban Koppenhágán keresztül, repülővel juthatunk el. Az állami tulajdonban levő Atlantic Airways légitársaság naponta több járatot is közlekedtet a két nemzetközi légikikötő, Kastrup és Vágar között. Komppal másfél nap alatt juthatunk el Dániából Feröerre, a feröeri állami komptársaság Smyril Line tengerjáró hajójával, a Nørronával, amely nagyobb, mint bármely feröeri lakóház, s az egyetlen olyan kompjárat, amely Izland és Európa között is biztosítja az összeköttetést.

Feröer pénzneme a feröeri korona, amely a dán koronával egyenértékű. Önálló bankjegyei vannak, ugyanakkor a dán koronát is elfogadják. Saját fémpénzt nem vernek, az aprópénz a dán korona. 1 euró 7,5 feröeri koronának felel meg.

Feröer lenyűgöző természeti kincseivel és páratlan kultúrájával minden évszakban várja a látogatókat. Mivel nem tagja az EU-nak, az uniós polgárok számára – bizonyos feltételek mellett – lehetséges az ÁFA visszatérítése is, amelyre Európa egyre kevesebb országában adódik alkalom.