Egyre csak híznak a világvárosok

Tokió a világ egyik legdrágább országának egyik legdrágább városa. Az élet itt csillagászati összegbe kerül, akár turista az ember, akár nem.Az agglomeráció, a nagyvárosok népességének szaporodása ijesztő méreteket ölt – figyelmeztetnek az ENSZ szakemberei –, mert a már ma is betonszörnyek tömegét éltető 20 milliós világvárosok viszonylag rövid időn belül 30 milliósra „híznak“. Fél évszázada, 1950-ben, a 10 milliós népesség volt az irányadó, ezt tekintették a megapolisz – az egyetlen óriási települést alkotó városok halmaza – kvótájának. Ilyen volt akkor New York. 2001-ben már 17-nél tartottak, s évtizedünk végére 21 lesz a számuk. Már azt is tudják, hogy a terebélyesedés 3 év múlva újabb korszakhatárhoz érkezik: 2007-ben – először az emberiség történetében – több mint 3 milliárd városlakó szorong majd a Föld területének 0,19 százalékán!

A mai „szörnyvárosok” listáját vezető, 26 és fél milliós Tokiónak 2015-ben már 27,2 millió lakosa lesz. Ám a japán főváros csak a leglátványosabb példája az elsősorban keletet jellemző városiasodásnak.

Dakka, Banglades fővárosa 2015-ig 73 százalékkal tágul, 22,8 millió lakossal a világ második legnépesebb városává fejlődik.

Delhi a mai 13-ról 20,9 millióra,

Kalkutta 13,3-ról 16,7 millióra,

Karacsi 10,4-ről 16,2 millióra „hízik“.

Az ENSZ szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a szörnyvárosok kialakulása beláthatatlan következményekkel jár. Nagyobbak lesznek a szeméthegyek, egészségtelen levegőben nőnek a gyerekek és a városiasodás a legtöbb helyen a barakkok sokasodását is jelenti.

Nagyvárosi fóbia

A nagyváros az ember pszichikájára is negatív hatással van: a metropoliszokban élők közül rengetegen szenvednek ún. nagyvárosi fóbiától, szoronganak a stressz, a terrorizmus, a közlekedési dugók, a postákon, hivatalokban, való sorban állás, áruházakban összegyűlt tömeg miatt. Az olaszok közvélemény-kutató felmérést is készítettek, s a feltételezések bebizonyosodtak: minden második olasz szenved nagyvárosi fóbiától. Olaszországban a közzétett adatok szerint Nápoly a leginkább „fertőzött” város, s a városi szorongások szindrómáit tekintve csak ezután következik Bari, Palermo és Róma. Összességében az olasz nagyvárosok lakói 51 százalékának vannak ilyen szorongásai (Milánó, Torino, Velence, Bologna, Firenze, Róma, Nápoly, Bari, Palermo és Cagliari volt a felmérések színhelye), s csaknem 60 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi néhány évben már-már a betegségig fokozódtak rettegéseik. A megkérdezett nagyvárosi olaszok közül minden 4. azt fontolgatja, hogy kiköltözik a betonrengetegből.

A stressz kiváltó okai közül legtöbben (80 százalék) az állandósult közlekedési dugókat említették, második helyen (68 százalékkal) a hivatali ügyintézés okozta sorban állás és más megaláztatás áll –, harmadik helyen pedig az ún. mikrobűnözés szerepel – a lakóhely közvetlen körzetében elkövetett bűncselekmények. A szmog, a városi zajártalom, a tömegközlekedés nehézségei, illetve a terrortámadások fenyegető veszélyei csak ezután következnek.

Tokió a legdrágább

Tokió még mindig a világ legdrágább városa, a második helyen pedig London áll. A Mercer Human Resource Consulting nevű cég munkatársai a lista harmadik helyére Moszkvát, a negyedikre Oszakát, az ötödikre pedig Hongkongot sorolták. A felmérésben rangsorolt összesen 144 város közül Paraguay fővárosa, Asunción bizonyult a legolcsóbbnak. Asunción egyébként immár a második alkalommal szerepel az utolsó helyen a listán. A Mercer Human Resource Consulting 200 alapvető termék, szolgáltatás, szórakozási lehetőségek, illetve a tömegközlekedés árának összehasonlításával évente készít listát arról, hogy a világ nagyvárosai közül melyikben a legköltségesebb az élet.

Az amerikai nagyvárosok közül New Yorkban kell legmélyebben a pénztárcában nyúlni a megélhetéshez – New York egyébként a „világranglistán” a 12. helyet foglalja el – őt követi Los Angeles, Chicago és San Francisco.

Európában az idei listavezető, London tavaly még csak a 7. volt, idén már a 2. a brit főváros. Elsősorban a szállás és a közlekedés kirívóan drága a szigetországban, az általános drágulás legfőbb oka pedig az, hogy nagy mértékben erősödött a font a dollárhoz képest. Európában Londont és Moszkvát Genf követi. Az euró bevezetése óta több város is előrelépett a listán, pl: Zürich, Milánó, Dublin és Párizs.

Az új EU-tagállamok közül Budapest kerül a legtöbbe. A lista 34. helyén áll, megelőzve például Pozsonyt és Prágát. A Mercer szerint egyre több friss uniós fővárost látni majd a legdrágább országok között – ahogy az életszínvonal nő.

Sydneyben nőtt legjobban az életszínvonal, leginkább a nemzeti valuta jelentős erősödése miatt. Sydney a tavalyi 67. helyről idén a 20. helyre ugrott. (ú, mti, -net)

A legdrágább városok (tavalyi helyezés):

1. Tokió (1)

2. London (7)

3. Moszkva (2)

4. Oszaka (3)

5. Hongkong (4)

6. Genf (6)

7. Szöul (8)

8. Koppenhága (15)

9. Zürich (9)

10. Szentpétervár (12)

11. Peking (5)

12. New York (10)

13. Milánó (17)

14. Dublin (21)

15. Oslo (13)

16. Sanghaj (11)

17. Párizs (23)

18. Isztanbul (42)

19. Bécs (34)

20. Sydney (67)

(Forrás: ap)