Utazz

Egyiptomi felemelkedés

Egyiptom, az arab világ legnépesebb országa. Közkedvelt turistaparadicsom: németek, angolok, oroszok, magyarok és csehek egyaránt jókat pihengetnek a hurghadai tengerpartnál is. Tavaly még szeptember végén, október elején is 38–40 fokos hőségeket jegyeztek Hurghadában, ami a helyiek szerint is viszonylag rendhagyó hőmérsékletalakulásnak mondható.
author
ÚJ SZÓ ONLINE

2016. május 2. 13:50

A repülőtérről a szállodához vezető úton felemás érzelmeket kiváltó képsorok tárulnak elénk. Befejezetlen építkezések, poros utak, romhalmazokon keresgélő kóbor kutyák. A szállodai bejáratnál fegyveres biztonságiak, akik a turistákat szállító kisbuszt nem nézik át annyira tüzetesen, mint a személykocsikat, de szigorúan figyelnek. „Résen vannak, alaposan, mert kell, nagyon kell” – mondja rövid magyarázatként kísérőnk.

Német agy az arab szervezetben

Egyiptom fő bevételi forrása a turizmus. Sajnos, az idegenforgalmi látványosságok a szélsőséges csoportok mind gyakoribb célpontjaivá váltak. Az egyiptomi  kormány ezért állandó rendőri jelenléttel próbálja biztosítani a rendet. Az afrikai államnak felettébb szüksége van a gazdaság megszilárdulására. A 2011-es felkelések óta Egyiptom óriási erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az oda érkező turisták a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

A szállodai komplexum területén két-három macska szaladgál, de ezek nem kóborlók, valódi fajmacskák. A szállodai vendégek közül néhányan megsimogatják őket, mások fotókat készítenek a négylábúakról. A recepciós férfi elégedetten veszi tudomásul, hogy beszélem a németet. A hotelkomplexum irányítói-tulajdonosai szintén németek, legalábbis az élgárda az. Akik életet vittek az egyiptomi idegenforgalomba, akik a hatalmas afrikai természeti kincset tanácsaikkal, ötleteikkel csillogósra fényesítették már eddig is. „Ezért nyerhetett besorolást a hurghadai szállodák nagy része az élvonalba. Rengeteg tapasztalattal gazdagították a németek az egyiptomi turistaforgalmat” – jegyzi meg a hotel egyik alkalmazottja. Az egyáltalán nem képezheti vita tárgyát, mennyire jelen van a német precizitás és fegyelem a vörös-tengeri turistaparadicsom életében. Az agy, amely irányítja az egész szervezet működését. Azt a hatalmas gépezetet, amelynek minden egyes láncszeme a tőle legmesszemenőbben teljesíthetőt nyújtja. Most ennyit, de később még többre is képes lehet – és képes is lesz. Ha az egyiptomi turistaközpontokat nem sújtják könyörtelen, brutális támadások. Mert a hurghadai szállodákban is jelen van már a teljes európai étrend, a hagyományos ételek mondjuk Közép-Európából, de ott van az afrikai zsírmentesség, a fekete kontinens jó néhány specialitása, az egyiptomi ízek... Kizárólag férfiak által készítve és tálalva, mert, ugye, a nők helye a Korán szerint otthon van: a családban, a gyermeknevelésnél, a kis közösségek szilárd összetartó szerepét előtérbe helyezve.    

A karnaki templomkomplexum gyönyörűségei

A világ egyik legnagyobb ókori vallási helyénél, a karnaki templomkomplexumnál még mindig friss az emberi brutalitás nyoma: tavaly június elején öngyilkos merénylők robbantottak ott, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb ránk maradt épületegyüttesének közelében. A parkolóban, ahol a robbantás történt, látogatásunkkor is vagy tíz-tizenkét autóbusz pihent. Látogatók százai mennek el naponta Karnakba, hogy lássák a csodát, a ránk maradt gyönyörű értékeket.

Az ókori Egyiptom egyik leghíresebb épületegyütteséről van szó, idegenvezetőnk szerint Egyiptom látnivalói közül csak a gízai piramisok múlják felül a látogatottságot illetően. Több mint száz hektáron terül el. A komplexum három nagy templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magába. A három templomkörzet közül Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre pedig felesége, Mut temploma áll. A főisten templomától északra Théba ősi istenének, Montu holdistennek a temploma található. Ahogy idegenvezetőnktől megtudtuk, a templomkomplexum mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely szomszédságában található. A dolog érdekessége, hogy a templom területe kétszerese a faluénak, ezért elsősorban is a templomot, nem pedig magát a falut értik Karnak alatt. A templomegyüttes a Nílus jobb partján áll, a folyótól mintegy  500 méterre. A templom látogatását követően kishajóba szállunk, s áthajóznak velünk a Nílus túloldalára. „Nem kell megijedni, nincs benne semmiféle krokodil”, mondja nevetve kísérőnk.  

A csodálatos Völgy – és a „fáraó átka”

A Völgyben, a Nílus nyugati partján elhelyezkedő Királyok Völgyében látogatásunkkor 47 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A völggyel átellenben fekvő egykori Thébában, a mai Luxor városában mindössze két fokkal mértek kevesebbet. Folyadékot tehát mindenképpen vinnünk kellett magunkkal a Völgybe, nem is keveset, fényképezőgépet viszont szigorúan tilos volt! Történészek és mindenekelőtt jeles egyiptológusok szerint a Királyok Völgyét i. e. 1539-től i. e. 1075-ig használták temetkezésre. Legalább 63 sírt építettek ide, idegenvezetőnk szerint hatvankettő a számuk. Az elsőt minden bizonnyaI Thotmesz uralkodása idején, de olyan szakmai vélemények is vannak, hogy már korábban, I. Amenhotep uralkodásának idején hozták létre, az utolsót vagy X. Ramszesz, vagy pedig XI. Ramszesz uralkodása során építették. „I. Ramszesz uralkodása táján sírokat kezdtek el építeni a közeli Királynék Völgyében is, de több királyné úgy akarta, hogy férje mellé temessék őket, tehát itt nyugszanak a Völgyben” – sorolta idegenvezetőnk. A legújabb korban a völgy Tutanhamon sírja – és „a fáraó átka” – miatt a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelyévé vált.

Hatsepszut királynő temetkezési templománál

Borzalmas a hír felidézése, miszerint 1997. november 17-én az Al-Gamáa al-Iszlámijja nevű dzsihadista csoport fegyveresei külföldi látogatók ellen követtek el brutális merényletet. 62 ember vesztette életét Hatsepszut királynő templománál. Érkezésünkkor pattannak is rögvest a biztonságiak, érthetően rendkívül szigorúak az érvényben lévő intézkedések. Az egyiptomi uralkodók temetkezési jellege az újbirodalom idején megváltozott, mégpedig úgy, hogy a sír távolabbra került a halotti templomtól. A halotti templomokat Deir el-Bahri hegység közelében építették fel, miközben a hegynek a halotti templomok mögött húzódó részét keskeny völgy szeli át, ez a Királyok Völgye.

Hatsepszut királynő (i. e. 1479 – i. e. 1458) halotti templomát az ókori egyiptomiak által csak „Völgy”-nek nevezett Deir el-Bahriban, közvetlenül II. Mentuhotep király középbirodalmi sírtemploma mellé építette. Turistakísérőnk részletes beszámolójában többek között kiemeli, hogy az újbirodalmi Théba egyik legfontosabb ünnepe a halottak tiszteletére rendezett Völgyünnep lett. „Az ünnepkor a szemközti parton található Karnakból Ámon isten szobrát bárkán átvitték a Níluson, és egy körmenetben az istenszobor meglátogatta a királyi halotti templomokban tisztelt Ámonokat. Hatsepszut királynő terasztemploma a Völgyünnep végső állomásaként épült” – mondja.

Agyín dollár, ein euro”

Az egyiptomi „kereskedők” minden egyes turistabuszt, illetve -csoportot megrohamoznak. Sálakat, csengettyűket, kis emlékfüzeteket, s ki tudja még, hogy hányféle badarságot kínálnak. A legtöbbször agyín dollárért, ein euróért. Mert ezeket a kifejezéseket alaposan megtanulták ám. Egyik megállónknál rendőrcsapat próbálta őket a háttérbe szorítani, hogy valamennyien ki tudjunk szállni a buszból. Talán mondani sem kell, hogy eredménytelen volt a biztonságiak beavatkozása. Viszont szerencsésen lejutottunk a buszról. Szóval ezek az egyiptomi „kereskedők” a piócáknál is könyörtelenebbek. Végül is – a turistaszédítésből élnek. Aki közül szóba áll velük, bizonyára rátukmálnak ezt-azt... Agyín dollárért, vagy akár ein euróért. Az egyiptomi fontot nem is hozzák szóba...

 

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Önnek ajánljuk
kórház k

Bezárhatnak a kórházak a magas energiaárak miatt

földgáz

Van elég gáz Szlovákiában, szükség esetén más országok is kaphatnak belőle

vírus k

Azonosították az orosz Khosta-2 szupervírust, ami megfertőzheti az embert

euró pénz

Működnek a szankciók: az orosz bankok eddig több mint 26 milliárd eurót veszítettek

vértócsa

BRUTÁLIS: Kutyát ölt, majd embert gyilkolt, mégis szabadlábon maradt

szakkör k

Szabadidős tevékenységek gyerekeknek

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.