<p>A légitársaságok akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult "vadsztrájk" okozza - mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság.</p>
Bíróság: „vadsztrájk” esetén is jár kártérítés
A légitársaságok akkor is kötelesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult "vadsztrájk" okozza - mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság.
telesek kártérítést fizetni utasaiknak, ha a repülőjárat törlését vagy jelentős késését egy átszervezés váratlan bejelentését követően kialakult "vadsztrájk" okozza - mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság.
Az ügy előzménye, hogy a TUIfly német légitársaság 2016 szeptemberében váratlanul átszervezési terveket jelentett be, és erre reagálva a személyzet több tagja betegállományba vonult. Emiatt járatokat kellett törölni, és a közlekedő járatok közül több is legalább háromórás késéssel ért célba, a vállalat azonban megtagadta az utasok kártalanítását arra hivatkozva, hogy a történtek a vonatkozó uniós rendelet értelmében "rendkívüli körülményeknek" minősülnek.
Keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy az átszervezések miatti "vadsztrájkok" nem számítanak olyan "rendkívüli körülménynek", amelyek lehetővé tennék, hogy a légitársaság mentesüljön a kártérítési kötelezettségek alól.
A bírói testület emlékeztetett rá, hogy az uniós rendelet értelmében akkor minősülhet valami "rendkívüli körülménynek", ha nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és kívül esik a vezetőség tényleges befolyásán. Rámutattak: esetről esetre kell értékelni, hogy teljesül-e a fent említett két feltétel, márpedig itt egyik sem teljesült.
Egyrészt "az ilyen intézkedéseket kísérő szociális következményekből eredő kockázatok a cég rendes tevékenységi körébe tartoznak", másrészt ez a "vadsztrájk nem olyan körülmény, amely a TUIfly tényleges befolyásán kívül esik" - hangsúlyozták.
A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé. Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.