A HÁLÓZSÁK SZERKEZEZTE

Elvétve találkozhatunk még pokróc alakú (körbe-cipzározható téglalap) hálózsákokkal, de a múmia alakú sokkal elterjedtebb. Sok gyártó már nem is gyárt pokróchálózsákot vagy csak egy-kettő akad a modelljei között. Ezek tényleg csak táborozásra alkalmasak, tehát olyan helyre, ahol az alvóhelyünk nem változik naponta.

A múmia alakú hálózsák kisebb méretre hajtható össze, alakjából és zártságából kifolyólag sokkal jobban hőszigetel, és a fejet is betakarja. A töltőanyag különböző rétegekben van elhelyezve. Lehet egy-, két-, ritkán háromrétegű, sindel (a töltőanyag a külső és a belső anyaghoz eltólva van hozzávarrva, a rétegek ferdén fekszenek egymáson) stb.

Figyeljünk oda az úgynevezett hideg varratokra, tehát a külső és belső anyag ne legyen egybevarrva a szigetelőanyagon keresztül! Ez az olcsóbb hálózsákoknál gyakori. Fontos, hogy a cipzár kellően takarva legyen és ne akadjon bele az anyagba. Figyeljünk arra is, hogy a kapucnirészt alaposan és könnyen be lehessen húzni az fej körül, és ami nagyon fontos, hogy legyen a nyak magasságában körbefutó hőgallér, melynek összehúzásával nagyon sok kitermelt hőt takaríthatunk meg. Ez csak a könnyű (1 kg) körüli nyári és kerékpáros zsákoknál nem követelmény. A cipzárok lehetnek balosak és jobbosak (ez csak szokás kérdése), végüket tépőzár rögzíti. Ugyanazon gyártó különböző fajtájú hálózsákjai egymásba cipzárhatóak. A hálózsák belsejébe a mellkas magasságában egy kis belső zsebet szoktak elhelyezni értéktárgyakra, illetve a hálózsák lábrészéhez két kis fület, hogy fel lehessen akasztani. (cs)