A Duna nemzeti parkot érdemel

Kanovits Gábor felvételeCsak vízi járművünk motorja veri fel a természet csendjét ezen a szeptemberi délelőttön, s olykor szürke gémek és sirályok népes csapata reppen fel riadtan a víz színéről, és húz el a fejünk felett. Odább nyugalmukban megzavart vadkacsák, hattyúk úsznak méltatlankodva békésebb vizekre. – Nemrég hódok jártak itt – mutat a vízparton Szakács Imre egy cserjére, amelynek kérge foszlányokban lóg: megrágták az állatok. S ahol hód van, ott víz is van, toldja meg a motorcsónak egyik utasa. Mert a hódok 11 évvel ezelőtt elköltöztek erről a tájékról, amikor is a Duna szlovák oldalon történt elterelésével ezek a most víztől duzzadó Duna-ágak egyik napról a másikra teljesen kiszáradtak. Később fokozatosan visszatértek az állatok, főleg azután, hogy Doborgaznál megépült a fenékküszöb. Sokat javult a helyzet, a Szigetköz holtágaiba újra visszatért a víz, az élet. A tájrehabilitáció a magyar államnak több tízmilliárdnyi forintjába került.

Szinte érintetlennek tűnő erdőket, partszakaszokat és dunai mellékágakat láttunk eddig, amelyek már úgy-ahogy kiheverték a dunacsúni egyoldalú mederelzárás okozta sokkot. De a dunakiliti zsilipnél tartott hivatalos megbeszélések után azt ígérték a győriek, hogy mindent megmutatnak nagyszombati vendégüknek: nemcsak az elragadóan szép Felső-szigetközt, hanem azt a változatlanul vízre szomjazó Duna-szakaszt is, ahol a természetszerető embert leginkább a sírás kerülgeti. Ez sem sokáig váratott magára: a szlovák oldalról érkezett csoportot terepjárókkal Ásványráróra vitték, ahol óriási volt a döbbenet. Vagy háromméteres árokszerű képződmény tátongott előttünk: a Duna egykori medre. Kőkeményre száradt az alja, sokhelyütt bokrok, cserjék borítják. Víz sehol. Az egyik magyar vendéglátó szomorúan magyarázza, hogy drámaian csökkent a régi Duna-meder vízszállító képessége is, ami a tavalyi árvízkor beigazolódott. Az Öreg-Duna kiszáradt medrét már karomnyi vastag törzsű fák borítják, s ezért nem tud annyi vizet felfogni, mint korábban. Ha jönne az 1954-es árvízhez hasonló, emiatt most magasabb szinten vonulna le, mint annakidején, véli az egyik vízügyi szakember.

Az ásványrárói Bagaméli ágrendszerben valóban katasztrofális mértékben száradt ki a Duna-medre. Ezt látva Peter Tomeček megjegyzi, szerinte a múltban születtek rossz kormánydöntések. Ezeket ellensúlyozandó most lépnünk kell, hogy ne sínylődjön tovább a természet, de a megépült beruházások is működhessenek, vélte a megyei önkormányzat elnöke, aki a szigetközi terepszemle után teljes támogatásáról biztosította magyar vendéglátóinak azt a javaslatát, hogy a két megye, illetve ország közösen alakítson ki egy nemzeti parkot a Duna két oldalán.

Csaknem meghatódtam ennyi öszszefogási szándék hallatán, de egy nem régi hír nem hagyott nyugodni. A magyar sajtóban felröppent, hogy külföldi cégek minierőművet akarnak működtetni a dunakiliti duzzasztó elzáró művében. Aggályaimat megosztottam magyar vendéglátóinkkal. Most, amikor sínre kerülhet a nemzeti park ügye az államhatár két oldalán, nem tartjuk szerencsésnek, hogy valakik kiserőmű beindítását mérlegelik, hangzott a győri vélemény. Mert szerintük vagy törpevízmű létesül, vagy nemzeti park. A kettő kizárja egymást. Remélhetőleg mindannyiunk megelégedésére az utóbbi jön létre, méghozzá mihamarabb.