A magyar parlament 1991-ben elfogadott határozatában kezdeményezte, hogy a Duna Bécs–Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság az akkori Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot,
a Duna Esztergom–Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében az ak
16 éve tájvédelmi körzet
A magyar parlament 1991-ben elfogadott határozatában kezdeményezte, hogy a Duna Bécs–Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság az akkori Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot,
a Duna Esztergom–Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében az akkori Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, valamint a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Duna-Ipoly Nemzeti Parkot,
A Duna Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti szakaszán és a Dráván a Magyar Köztársaság és az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot.
A határozatnak megfelelően a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkok létre is jöttek, a Dunai Nemzeti Park megalakulása a Szigetközben a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások eredménytelensége miatt még várat magára.
Magyar oldalon annyi előrelépés történt, hogy 1987 óta az öreg Duna és a Mosoni Duna közötti területet, vagyis a Szigetközt tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.