A „háromkirályok” Budán

A címadás a középkori kivégzési módokban és helyszínekben járatlanok számára kicsit sutának tűnhet, jómagam például A háromágú tölgyfa tündére című magyar népmesére asszociáltam. Rögtön a regény legelején azonban megkapjuk a magyarázatot: a háromfa az akasztófa neve, a megnevezés annak formájára utal. Az is kiderül, hogy a budai hegyek egyikén, a Galgenbergen álló vesztőhelyen a kelleténél eggyel több holttest lóg. Ezt készül szemügyre venni Marcus, a budai hóhér, aki már csak hivatalból is szeretné tudni, ki az, aki mellette/helyette föllógatott valakit, és hogy mi oka volt rá. Dühvel vegyes kíváncsisága csak fokozódik, mikor kiderül, hogy a kötélen egy fiatal, ragyogóan szép nő holtteste függ.

Marcus a pallos mellett az ezüstceruzát is ügyesen forgatja, készít is néhány rajzot a háromfa titokzatos hölgyéről. A holttestet elföldeli az akasztófa tövében, és szinte megszállottan – a képek segítségével is – keresni kezdi a tettest, aki képes volt megölni a külseje alapján előkelő származású, ragyogó teremtést. „Küldetésében” számíthat a keresztnevük után csak „háromkirályokként” emlegetett segédeire és kedvesére, Reginára. A lány amolyan korabeli femme fatale, ráadásul a veszélyesebbik fajtából: nemcsak szép, hanem okos is. Marcus a nyilvánosházként (is) működő fürdőház dézsájában és az ott dolgozó Regina karjaiban piheni ki a hóhérlét megannyi nehézségét. A lány a legfőbb bizalmasa, vele osztja meg a nyomozás részleteit, ő az, aki cinkosa és segítője is egyben. A fürdőházban, a kellemesen meleg vízben Marcus és Regina gondolatai pedig nem csak a nyomozás körül forognak: a házában „studiolót” tartó, művelt hóhér több alkalommal is a kor erotikus verseivel – és nem csak azokkal – kényezteti ifjú kedvesét.

A szerző ügyesen adagolja a nyomozás részleteit. 1464 februárjában járunk, mindenki Hunyadi Mátyás koronázására készül, hemzseg a város az idegenektől, ami nagyban nehezíti Marcusék dolgát. Az igazság kiderítése egyre veszélyesebbé válik, a háromfa hölgyét, ahogy azt a krimikben megszokhattuk, további áldozatok követik, és ahogy az ugyancsak elvárt a műfajban, a szálak egészen magasra vezetnek. A leendő Mátyás király pedig (fél)igazságot szolgáltat, mint a jól ismert népmesékben: azért csak felet, mert az előkelő főkolompos megbüntetése miatt túl sok fejnek kéne a porba hullania.

A könyvben felvonulnak a kor történelem- és irodalomkönyvekből ismert szereplői, így például a már említett király mellett Janus Pannonius, Vitéz János és Podjebrád Katalin is. Gráczer L. Tamás (történelmi) krimijének egyik fő erénye mégsem ezek beemelése a történetbe, hanem a jól eltalált fiktív figurák megformálása. Marcus szakmája amúgy is különleges az átlagolvasó számára, a szerző tovább árnyalja ezt a hóhéri hétköznapok teendőinek és segítőinek, az őket körülvevő és -lengő miliőnek a bemutatásával. A mesteri korrajzhoz hozzájárul – és a nyomozás izgalmát is nagyban fokozza –, hogy a tanulmányainkból a magyarországi kultúra bölcsőjeként ismert, tudósokkal, művészekkel, korvinákkal alaposan megpakolt Budát a maga valójában, alulról láttatja, a legalantasabb, közutálatnak örvendő szakma és képviselői szagszerű részletezésével. (Maradjunk annyiban, hogy mindenki jobban jár, ha a regényből idővel hangos- és nem szagoskönyv készül.)

Az egyes fejezetek rövid és találó címet kaptak, segítségükkel utólag is szépen felidézhető a történet, egy képzeletbeli palettán pedig a cselekményt követve a fehértől a feketén át a vörösig jutunk – megannyi beszédes, a puszta jelentésén túl is mutató színt érintve. A nyomozás folyamán rengeteg helynévvel találkozunk, miközben Marcus és társai bejárják a Mátyás korabeli Buda minden zegzugát, sőt a kapukon kívüli településeket is. A földrajzi koordináták felemlegetése korántsem öncélú, nem csakis és kizárólag a szerző történelmi jártasságáról tanúskodnak, hanem fontos, sőt kiemelt szerepük van. Bármennyire is igyekeztem, nehéz volt követnem a szereplők mozgását. Jól jött volna egy vázlatos térkép, mondjuk a belső borítón, hogy (tér)képben legyek, tudjak maradni.

Az önhibáján kívül (részletek a regényben) hóhérrá lett, jólelkű, hivatalból halálosztóként és emberségből seborvosként is működő Marcus története folytatódik. A Prae Kiadó 2021-ben meghirdetett krimipályázatának első díját elnyert A háromfa hölgye A budai hóhér sorozat első kötete. Kíváncsian várom a továbbiakat.

Gráczer L. Tamás: A háromfa hölgye

Prae Kiadó, 2022

410 oldal