(Fotó: girohungary2022.hu)
Van der Poel nyerte a Giro visegrádi szakaszát
Holland győzelem született a Giro d´Italia kerékpáros-körverseny első, Budapestről Visegrádra vezető szakaszán. A sporttörténeti eseményről lapunk sem maradt le, végigkövettük az etap esztergomi részét – stílszerűen biciklin, szigorúan versenyen kívül.
Magyarország még sohasem volt részese háromhetes kerékpáros viadalnak. Péntektől ez a kijelentés már nem érvényes, kevéssel dél után a Hősök teréről indult útnak a 105. olasz kör mezőnye. A világ második legnagyobb kerékpáros eseményére látnivalókban bővelkedő első szakaszt állítottak össze a szervezők: Budapest, Székesfehérvár, Esztergom és Visegrád igazi turisztikai nagyágyúk.
A mezőny az előzetes számításokhoz képest mintegy negyed órával később futott be Esztergomba. A várt időpont előtt egy órával a bevezető utat lezáró körforgalomnál 20-30 nézelődő álldogált. Voltak, akik a körtemplom előtti zöld területen piknikeztek, néhány rózsaszín pólós szervezővel egyetemben. Az útvonalon százméterenként posztoló rendőrök békésen terelték el a megértő autósokat, s a beharangozott viharoknak pedig (a homályon kívül) híre-hamva nem volt. A már-már idilli körülmények ellenére csak lassan gyülekeztek az érdeklődők. A rendőri szalag mögött akár kerékpárra is lehetett pattani a járdán, nem kellett sok embert kerülgetni. Aztán amikor elsuhant mellettünk a Bora-Hansgrohe, majd kicsivel később a QuickStep egyik csapatautója, azért csak elkapta az embert az érzés, hogy valami különlegesnek, soha vissza nem térő dolognak lehet a részese.
„Most mondta be a rádió, hogy a mezőny Esztergomhoz közeledik – szólt egy nyugdíjas az ismerősének szemében olyan gyermeki örömmel, mint amikor a kissrác végre beülhet a vásárban a hőn áhított dodzsembe.
A Rákóczi térre érve már érezhető volt a növekvő érdeklòdés, a kordonok mögött is egyre-másra foglalták el a legjobb helyeket a kíváncsiskodók, s kikerült egy nagyobb cseh zászló is – apró szépséghiba, hogy tulajdonosa maga felé nézve erősítette azt fel a vasakra, így a címzett kerekesek a tükörképét nézhették csak.
Kellemes meglepetésre lacipecsenye- és bóvliárusokat a Szent István-bazilika melletti parkolóban sem láttunk, voltak viszont foglalkoztató sátrak a gyerekeknek. A legtöbben értelemszerűen ezen a részen gyülekeztek, a részhajrá közelében. Cseh és szlovák szót is sokat hallottunk – hát még mi lett volna, ha Peter Sagan idén is rajtolt volna az olasz körön… A külföldieken kívül számos szabadidős bringás is teljes menetfelszerélésben érkezett, hogy pár másodpercig erejéig élőben nézhesse a világ legjobb kerekeseit. A mezőny ugyanis (a szinte a rajttól élen álló Bais, Tagliani párost leszámítva) egyszerre érkezett meg a kis emelkedőhöz is, amin úgy tekert fel, mintha felvonó repítette volna őket.
Előkerültek a dudák és kolompok, hangos sikítás és ováció fogadta a versenyzőket. Nehéz volt választani, hogy a nem épp városnéző sebességben közlekedő bringások közül kinek az arcát próbálja elkapni a tekintetünk, Nibalijét, Valverdéjét, Valter Attiláét vagy épp a mezőny legvégén tekerő Cavendishét… A pozitív hangulatra jellemző, hogy a kísérő autók, a rendőri felvezetők és még a tévéstáb is nagy tapsot kapott.
Útjukból már nem sok volt hátra a nagyjából 20 kilométerre fekvő Visegrádig. Oda a lezárások miatt senki sem követhette a mezőnyt, így az Esztergomot választó újságírók is a kivetítőn figyelhették a befutót. Ezt az egyik nagyágyú, a holland Mathieu van dor Poel nyerte, hatalmas csatában Biniam Girmay-jal szemben. Egy ideig Caleb Ewan is esélyes volt, de pár méterre a céltól elesett, miután az első kereke összeért az előtte haladó Girmay hátsó kerekével. Valter Attila 29. lett.
A sajtótájékoztatón – amelyen virtuálisan, de ismét ott lehettünk – Van der Poel egyetlen másodpercre sem hagyva abba a vizespalackkal való játszadozást. „A végén igyekeztem a lehető legtovább nyugodt maradni, örülök, hogy győzni tudtam, nagyon boldog vagyok” – nyilatkozta az apró helyiségben olyan arccal, mint akit nem különösebben izgatnak a történtek. Egy kolléga rá is kérdezett a sorok között a miértre. „Tavaly az első Grand Touromon, Franciaországban még sokkal jobban izgultam. Apám és nagyapám miatt pedig, akik egykor szintén sikereket arattak a Touron, érzelemdúsabb volt a sárga trikót viselni, mint most a rózsaszínt. A célban nem örültem látványosan, ami szoros befutónál természetes” – magyarázta a 27 éves holland.
Szombaton a Hősök terén egyéni időfutam vár a versenyzőkre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.