Tíz gútai pont a jövő jegyében

Miről árulkodik a megszerzett tíz pont?
A végére csapattá kovácsolódtak a srácok, tudták, kivel állnak szemben, főleg a rájátszásban, vagyis csoportunk alsóházában voltak nekik való ellenfeleik. A mezőny hangadói, a Martin vagy a Stupava ellen esélyük sem volt védenceimnek. Viszont tapasztalatszerzésnek jó volt, ami a rájátszásban pontszámban is meghozta a gyümölcsét. Ne feledjük, többnyire tizennyolc-húsz éves fiúkról van szó, akik érett férfiakkal csatáztak a pályán.

Volt időszak, amikor azt mondta, védenceinek meg kell tanulniuk győzni. Már megtanultak?
Nagyon messze vagyunk még attól. Sokszor időkérés közben az eszükbe juttatom, mi a teendő az adott helyzetben, mert nekik még tanulni kell az előnyt is tartani, higgadt fejjel elviselni az ezzel járó lélektani terhet. De jó úton járunk, lassan tanulunk győzni.

Második évadjukat zárták az I. ligában, ahol szükségből indultak, mivel nincs alacsonyabb osztály. Megérte belevágni a vereségek hosszú sorozatába?
Ha lenne II. kézilabdaliga, nekünk az szimpatikusabb, anyagilag is kedvezőbb lett volna. Két évad tapasztalata viszont azt mondatja velem: nem bánom, hogy belementünk a nagy pofonokba. Mert érvényes, ami nem öl meg, az erősít. Tanultunk a sok kudarcból, nagyarányú vereségekből, tapasztalatot szereztünk, ami a jövőben kihasználható.

Hogyan tovább? Van még kedvük a folytatásra?
Biztosan elvállaljuk az I. ligát. Fel se merült bennünk, hogy ne folytassuk a bajnokságban. Ha együtt maradunk, pár év múlva a mezőny felsőházába juthatunk. A hétvégén levezető tornán indulunk, kicsit kézilabdázunk, csapatépítő szerepe is lesz a mérkőzéssorozatnak. Aztán nyáron újra elkezdjük a felkészülést.